Semjén Zsolt szerint elegendő idő áll rendelkezésre az új alaptörvény megalkotására; a kormányfő kereszténydemokrata helyettese az esetleges későbbi módosításokat „igen szigorú feltételekhez” kötné.
Semjén Zsolt az MTI-nek adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy egyes felvetések szerint túl rövid idő áll rendelkezésre az új alaptörvény megalkotására, azt mondta, hogy „az alkotmányozást Horn Gyula indította el és Orbán Viktor fejezi be.” Az új alaptörvény kidolgozása még a Horn-kormány idején kezdődött el. A vita és a gondolkodás nem március 15-én fog elindulni, az már több mint 20 éve folyik, hiszen már 1989-ben azon gondolkodott az értelmiség, hogy új alkotmányt kell alkotni – fogalmazott.
Hozzátette: nincs olyan gondolat, érv, ötlet, amit pro vagy kontra már többszörösen ne tárgyaltak volna meg, s egyetlen érv nem szól amellett, hogy miért kellene tovább húzni az időt. Eddig azért nem született új alkotmány, mert nem volt meg a politikai és társadalmi felhatalmazás, most azonban a parlamenti arányok ezt lehetővé teszik – jegyezte meg. Az természetes, hogy az alaptörvény egy esetleges későbbi módosítása csak nagyon szigorú feltételek mellett történhessen – mondta a kormányfő helyettese arra kérdésre, hogy a változtatásokat is kétharmados többséghez kötné-e. Semjén Zsolt személyes véleményeként hozzátette, az új alkotmány elkészülte után nem indokolt a gyakori módosítgatás. A mostani gyakori változtatásokra azért volt szükség, mert nem volt jó az alkotmány, nem egy egységes „mű” volt, hanem a történelem sodrában született „módosítgatások elegye”.
A miniszterelnök-helyettes a politikai hisztériakeltés kategóriájába sorolta, hogy a magzat védelmére vonatkozó kezdeményezésüket bírálóik a nők saját teste feletti önrendelkezési jogának korlátozásaként értelmezik. A jelenlegi alkotmány is védi a magzati életet, az Alkotmánybíróság épp az alkotmányból levezetve mondta ki az abortusztörvény alkotmányellenességét. Aki azt állítja, hogy a KDNP javaslata, miszerint a magzatot a fogantatás pillanatától védeni kell, új elem, az nincs tisztában azzal, hogy a mostani alkotmány is biztosítja ezt a védelmet, s kezdeményezésükkel ezt csak kibontják. Megjegyezte: az abortusz esetében egy nő nem a saját teste felett rendelkezik, hanem egy másik ember felett.
Kijelentette: mindenkinek a szabadságát és felfogását tiszteletben tartják, de joguk és kötelességük kiállni a leginkább jogfosztott és kiszolgáltatott, magzati korban élő embertársaik mellett. A helyzet abszurditását jelzi – folytatta -, hogy a jelenlegi jogszabályok védik a magzat örökösödési jogát, de az élethez való jogát nem. Az élethez való jog erősebb, mint a tulajdonhoz való jog – szögezte le Semjén Zsolt, és hozzátette: abból, hogy az emberi élet szentségét kimondják a humánum és az emberi méltóság védelmében, nem következik az, hogy ennek szükségszerűen gyakorlati törvénymódosítás legyen a következménye.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehet olyan törvényt hozni, ami a társadalom többsége nem fogad el. Nem az a cél, hogy egy betarthatatlan törvényt kényszerítsenek rá a társadalomra, hanem, hogy „prófétai jel módjára” meggyőzzék a társadalmat az emberi élet szentségéről” – fogalmazott. Semjén Zsolt kiemelte: ragaszkodnak hozzá, hogy az alkotmány preambulumában szerepeljen – a lengyel alaptörvényt mintájára – az Istenre való egyértelmű hivatkozás, és Magyarország keresztény történelmére, és az egységes magyar nemzet való utalás. Fontos, hogy a preambulumban legyen utalás a Szent Koronára is – jegyezte meg. Hozzátette: ez az ami leginkább megjeleníti és megtestesíti a magyar kulturális és történelmi sorsközösséget függetlenül a határoktól és etnikai hovatartozástól.
A Szent Koronához való kötődés Szent István óta túlmutat a szorosan vett etnikai dimenziókon, a nem magyar etnikum számára is kifejezi a magyar nemzethez, történelemhez és kultúrához való kapcsolódást ezért azzal a nemzetiségek is azonosulnak – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
