Tanúvallomást tett Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) hűtlen kezelés gyanújával előzetes letartóztatásba helyezett volt vezérigazgatója pénteken Székesfehérváron a Fejér Megyei Bíróságon abban a polgári perben, amelyet az MNV Zrt. indított a tervezett sukorói King’s City-beruházáshoz kötődő ingatlancsere-szerződés érvénytelenítéséért. A MNV Zrt. volt vezérigazgatója bilincsben, rabszíjon, két fegyőr kíséretében érkezett a tárgyalóterembe.
A pert tárgyaló Ébner Vilmos bíró először arról kérdezte, miként jött létre 2008 nyarán – a polgári perben alperesként szereplő – Joav Blum izraeli-magyar üzletember albertirsai és pilisi gyümölcsöseinek és a magyar állam tulajdonában levő, összesen 70 hektáros sukorói ingatlanok csereszerződése.
Tátrai Miklós elmondta: az ingatlancserével kapcsolatos elképzelésekről először 2008 májusában, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában megtartott megbeszélésén hallott; a befektetők – tekintettel arra, hogy Pest megyében már nem volt lehetőségük a tervezett kaszinóberuházás megvalósítására – felvetették az értékarányos ingatlancsere lehetőségét.
A tanú állítása szerint a miniszterelnök a megbeszélésen megkérdezte, van-e jogi lehetőség az ingatlancserére, de utasítást nem adott rá.
Tátrai Miklós elmondta: tekintettel arra, hogy a Joav Blum birtokában levő területek egy részére az államnak szüksége volt a 4-es főút építéséhez, a sukorói ingatlanokkal kapcsolatban pedig nem terveztek hasznosítást, továbbá mert a befektető vállalta az ingatlanok közötti értékkülönbözet megfizetését, a telekcserének jogi akadálya nem volt. A Vagyontanács jóváhagyta az ügyletet, őt pedig kötelezte a szerződés aláírására – tette hozzá a volt vezérigazgató.
A telekcsere ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség tavaly ősszel nyomozást kezdett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Az ügyben Tátrai Miklóst és a jelenleg ugyancsak előzetes letartóztatásban levő Császy Zsolt volt értékesítési és jogi igazgatót gyanúsították meg, mivel olyan szerződést hagytak jóvá, amely miatt 1 milliárd 327 millió forint kár érte a magyar államot.
Az ingatlanok értékbecslésével kapcsolatban Tátrai Miklós elmondta: eddig öt értékbecslés született, többsége csaknem azonos eredményt hozott. A főügyészség által megrendelt értékbecslés szerint viszont mintegy 1,3 milliárddal ér többet a sukorói ingatlan Joav Blum Pest megyei ingatlanainál.
A bíróság csütörtökön és pénteken a szerződéskötés idején a Pénzügyminisztériumban, a Vagyontanácsban, illetve a MNV Zrt.-nél dolgozó szakembereket hallgatott meg. A polgári perben a magyar államot képviselő MNV – mint felperes – keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a telekcsere-szerződés semmis, mert jogszabályba ütközik, továbbá a csereingatlanok között feltűnő értékaránytalanság van.
A tervezett sukorói beruházásban érdekelt külföldi befektetőcsoportot képviselő Joav Blum alperesként a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. Az ügyben eljáró bíró a semmisség megállapítását indokló okokat és a szerződés megkötésének körülményeit igyekszik tisztázni. A pénteki a hetedik tárgyalás volt a perben.
A 2008-ban megkötött csereszerződés alapján a felperes magyar állam tulajdonában levő húsz sukorói külterületi ingatlant cserélték el a Joav Blum birtokában levő két albertirsai, külterületi, valamint egy Pilis külterületi ingatlanra.
