Egy mérnök, akinek pécsi képei bejárták a világot

Szerette Pécset, ez érződik is képeiből (fotó: Régi Pécs)

Ismerik Zsabokorszky mérnököt, a 20. századi Pécs egyik leghíresebb fotósát és a fényképes képeslapok kitalálóját? Ha nem, itt az idő, hatalmas tehetség volt, aki csodás képeket lőtt a városról!

hirdetés

Ma már kevesen tudják, hogy a 20. század második felében dolgozott Pécsett egy erdőmérnök, csak épp nem erdőmérnökként, hanem a város leghíresebb és legjobb fotósaként. Zsabokorszky Jenőt mindenki csak „Zsabokorszky mérnökként” ismerte, ez a név természetesen utalt egyrészt eredeti foglalkozására, másrészt viszont fényképeinek minőségét, precíz fotósmunkáját is jelzi a becenév.

Szerette Pécset, ez érződik is képeiből (fotó: Régi Pécs)

Még ma is találkozhatunk antikváriumokban, személyes gyűjteményekben és persze múzeumokban olyan gyönyörű pécsi képekkel, melyen jól látszik a „Zsabokorszky mérnök” védjegy.

Műterme közelében, télen, a Flórián téren (fotó: Régi Pécs)

Az erdőmérnök-fotós 1894-ben született Pécsett, itt volt kisgyerek, erdészeti egyetemre viszont Budapesten és Selmecbányán járt. Feltehetően nagyon tehetséges erdőmérnök-tanonc volt, hiszen már az egyetemi évei alatt az erdélyi Feleken gondozta az uradalmi erdőt, vezette az erdőüzemet, valamint Brassóban is a városerdőt kezelte.

A Király utca a mérnök szemével (fotó: Régi Pécs)

Diplomáját 1926-ban szerezte meg, de ekkor már főként a fényképészet érdekelte, melyet az egyetem végeztével Münchenben és Bécsben tanult ki. Hogy vajon mi késztette arra, hogy az erdőmérnöki pályát félretegye a fotózás kedvéért, nem tudjuk, de Gyürüs Lajos a Régi Pécs blogon azt írja, hogy valószínűleg erdőmérnökként a természeti és tájfotók készítése során szeretett bele a fotóművészetbe.

Köd és fény, Zsabokorszky kedvence (fotó: Régi Pécs)

Két évet töltött Ausztriában, ahonnan 1928-ban tért vissza Pécsre, ahol egyből műtermet is nyitott a Nagy Flórián utcában. Ez a stúdió 1937-ig állt nyitva, Zsabokorszky ezután a Perczel utcába költözött.

A mecseki Emil-pihenő (fotó: Régi Pécs)

Műtermeiben úttörő munkát folytatott, ugyanis ő volt az első magyar fényképész, aki képeiről fényképészeti eljárással sokszorosított képeslapokat készített. Ezért is áll az „eredeti fénykép” felirat képeslapjain. Így a turisták fotóminőségű, jó kidolgozású lapokhoz juthattak, fotográfiái pedig postai küldeményként járták be a világot, hirdetve Pécs nevezetességeit. A képeslapok feliratait minden lapra kézzel írta, ami szintén egyedülálló volt akkoriban.

Híres pécsi épületek ihlették (fotó: Régi Pécs)

De mit is fényképezett Pécsett Zsabokorszky mérnök? Mi fogta meg fantáziáját?

„A városról, a Mecsekről, különböző ipari üzemekről, világi és egyházi épületekről készített fényképsorozatokat… Időnként líraibb képeivel is találkozhatunk, kedvelt témája volt az esti fényekben, hajnali párában, ködben megjelenő utcák, terek megörökítése, sajátos hangulatuk megragadása. Olyan épületeket, épületrészleteket, belső tereket, tájképelemeket is rögzítenek ezek a felvételek, amelyek mára már eltűntek, s így e képek fontos és pótolhatatlan kordokumentumokká is váltak.”

Alul olvasható az “eredeti fénykép” védjegye (fotó: Régi Pécs)

Lenyűgöző képeit imádták, az 1936-os Pécsi Ipari Kiállításon munkáival versenyen kívüli diplomát kapott. Emellett sok képeslapját a Mecsek Egyesület adta ki, melynek persze ifjú kora óta tagja is volt. Mecseki tájfotóiból épp ezért kézzel színezett diákat is készített, melyeket a hegységet bemutató előadásokon és Pécset népszerűsítő turisztikai programokon is országszerte használtak. Arról nem beszélve, hogy fotóit idegenforgalmi kiadványokban és úti könyvekben is számos alkalommal használták a könyvkiadók. Még egy 1959-es pécsi úti könyvben is találunk Zsabokorszky-fotót.

Saját kézzel írta képeslapjainak feliratait (fotó: Régi Pécs)

Zsabokorszky 1936-tól filmezéssel is foglalkozott, készített filmet a baranyai népviseletről és Erdélyről, de dolgozott nagyobb költségvetésű filmek operatőreként is (ilyen volt az 1944-es „A két Bajthay”). Miután 1942-ben, a második világháború alatt Budapestre költözött, életét teljesen a filmeknek szentelte. Az innovatív fotósmérnök 1957-ben hunyt el a fővárosban.

Kevés szebb fotó készült a Sétatérről (fotó: Régi Pécs)

Egyik fotóvetítéséről így számolt be a korabeli sajtó:

„Egymásután peregtek le a hallgatók szemei előtt a város nevezetesebb tereinek, épületeinek, mint a városház, székesegyház, a török világból fennmaradt karcsú minaret képei. Majd ezután az erdő elvarázsló szépségei kerültek bemutatásra. Árnyas erdei utakon vezette fel az előadó a hallgatókat az egyes pihenőkhöz, a Menedékházhoz és a kilátókhoz. Az előadás után a hallgatóság lelkes tapssal jutalmazta a kitűnő előadót, valamint a szebbnél-szebb felvételek készítőjét.”

A Régi Pécs YouTube-csatornáján találtuk ezt az összeállítást a mérnök fotóiból:

 

 

Forrás: Pécs Lexikon, Régi Pécs

  • Tibor Hegedüs

    Szívesen megosztottam volna…. Brüsszel nélkül.