Pécs a kultúra városa, hazánk ötödik legnagyobb városa. Az ország délnyugati részén, a horvát határ közelségében fekszik, a festői szépségű Mecsek lábánál. Ebben a városban található meg, a mai Király utcában a méltán híres pécsi Nemzeti Casinó, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Fegyveres Erők Klubja. Egy olyan hely, amely érdekes múlttal rendelkezik, amit érdemes elolvasni!
A Casino rövid története, avagy egy hely, ahol egykoron összegyűltek a társadalom elit tagjai…
Több mint 180 évvel ezelőtt, azaz 1838-ban a Pécsi Nemzeti Kaszinó Egylet megalapította a pécsi Nemzeti Kaszinót. Az épületen szereplő felirat viszont félreértése adhat okot, ugyanis ismerve a kaszinó történelmét, vagy a korabeli iratokat fellapozva egyértelmű, hogy a Nemzeti Casinoban soha nem zajlott szerencsejáték. A szerencsejáték szerelmesei tehát máshol kell keresgéljenek. A legjobbmagyarkaszinok.com szerint viszont rengeteg kiváló minőségű weboldallal megismerkedhetnek.
Ez a kaszinó valós története dióhéjban…
Az épület helyén eredetileg egy klasszicista palota állt, amit megvásárolt a kaszinó, amit átalakítási folyamatnak vetett alá. Ma is látható formáját 1895-ben nyerte el. A kaszinó alapítása Széchenyi István nevéhez fűződik, akinek az volt a célja, hogy olyan társaságok alakuljanak, amelyek a reformkori Magyarországon a magyar kultúra, a magyar színjátszás támogatásával foglalkoznak. Ennek köszönhető, hogy a reformkor küszöbén a pécsi kaszinó a politikai élet fő színhelyévé vált. Itt vitattak meg szinte minden fontos döntést, mint a takarékpénztári hálózat kialakítását, vagy a vasútépítési terveket. Szomorú érdekesség, hogy a trianoni békeszerződésben foglaltakról is itt értesülhettek először a pécsiek.
A kaszinó oly annyira népszerű volt, hogy a fent említett egylet tagsága rövid időn belül több mint száz főtt számlált. A Honderű nevű folyóirat például arról számolt be 1847-ben, hogy 372 tagja van, akik nem csak jótékonykodnak, hanem kiemelt figyelmet szentelnek a fiatal generáció oktatására. Ez indokolttá tette, hogy egy új székházat építsenek, fentebb is említettük, hogy 1895-ben kezdtek el építeni, és végül rá egy évre, május 11-én adták át a ma is látható, de időközbe leromlott épületet.
A pécsi Nemzeti Casinó tehát egy olyan hely volt, ahol az aktuális társadalom vezető rétegje kötetlenül találkozhatott egymással, fontos eszmecserékre. 1860-ban a kaszinó tagjává fogadta Széchenyi Bélát, Széchenyi István fiát, a híres földrajztudóst és utazót. De a kaszinóval Kossuth Lajos gyermeke is szoros kapcsolatban állt.
1840-ben a Hazai és Külföldi Tudósítások című lapban a kaszinóról egy gondolati líra is született, amely a következő sorokat tartalmazta: „Ezen egyesület a végett állott össze, hogy tagjai egy közös gyűlőhelyen a barátságos közeledésnek, finomabb társalkodásnak, jobb ízlésű időtöltésnek és műveltebb mulattatásnak kellemeit kényelmesen és háborítatlanul élvezhessék.”
Tehát kétség sem férhet hozzá, hogy nem a szerencsejáték iránti vágy volt az, amely életre hívta ezt a ma is impozáns épületet, a pécsi Nemzeti Casino ugyanis a legnagyobb magyar, Széchenyi István biztatására nyitotta meg kapuit.
A pécsi kaszinó mindig is a kultúra és művelődés jegyében működött…
1921-ben a kommunisták beverték az ablakait, de nem ekkor került veszélybe működése, hanem a II. világháború utáni ideológiai okokból szűnt meg. Az épületben a világháború után is volt művelődési ház, egy ideig a Kommunista Ifjúsági Szövetség tulajdonát képezte, aztán helyőrségi klubként is működött, ezért nevezik sokan ma is a Fegyveres Erők Klubjának.
Hosszú ideje viszont üresen állt, az idő pedig kikezdte az épület szerkezetét. Szerencsére vannak kezdeményezések, aminek célja a klasszicista épület műemléki rekonstrukciója, és az épület eredeti városi közéletében betöltött szerepének visszaállítása, amely méltó helye lehet ismét a történelmi belvárosnak, ahol oktatási és közösségi tevékenységek zajlanak.
(x)
A kiemelt képe forrása: https://www.facebook.com/RegiPecs/
