Az elmúlt hetekben a Dráva vízszintje több mérőponton is megközelítette a rekordalacsony vízállást. A barcsi hídnál akár át is gyalogolhatnánk a folyón, habár ez tilos és veszélyes – írja az Időkép.
Új rekord született pár hete. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint a korábbi -172 centiméter (2016) után február 16-án -173 centiméter került a dobogóra. Február 28-án is megközelítette a legalacsonyabb vízszintet, ezen a napon Barcsnál -161 centiméterig apadt a folyó.
Az Időkép azt írja, szakértők szerint az alacsony vízállás abból is adódik, hogy sok helyen az ipari tevékenység következtében a Dráva medre mélyebb lett az évek során. Az alacsony vízszint bár sok szempontból kedvezőtlen hatású, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) munkatársai nem aggódnak, türelmesen várják a tavaszi vízszint-emelkedést – teszi hozzá a portál. A nemzeti park Facebook-oldalán azt írták: „Aki a téli időszak végén a Drávához látogat, annak különleges látványban lehet része. A vízállás annyira alacsony, hogy a folyó és a meder ritkán látható arcát mutatja meg.”
A Turistamagazin.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy a DDNPI nekik nyilatkozó munkatársa úgy véli, nem mondható extrém alacsonynak a Dráva jelenlegi vízállása, hanem inkább rekordközelinek és az átlagos megszokottnál alacsonyabbnak. Mindazonáltal a szakértők figyelmeztetnek, hogy mindez a természet szempontjából igen kedvezőtlen hatású, mivel a folyó alacsony vízállásának következtében a talajvíz szintje a folyó irányába áramolva csökken, így a környező területek kiszáradását elősegíti.
Azt is írták, hogy bár a homokzátonyok megjelenése ilyen alacsony vízállások esetében nem szokatlan jelenség, a folyón történő hajózást jelentősen megnehezítik.
Hódossy Attila természetvédelmi őr a lapnak elmondta, hogy a vízszint emelkedése csak a hóolvadást követően, rendszerint márciusban kezdődik, amikor enyhül az idő.
Kiemelt kép: Időkép.hu/Halavuk Zsuzsa
