Édeshármas: kedden mutatják be Pécsett Szántó T. Gábor új regényét

Mester, tanítvány és egy nő próbálnak kikeveredni életük zsákutcáiból Szántó T. Gábor Édeshármas című regényében, amely a 83. Ünnepi Könyvhétre jelent meg a L’Harmattan kiadónál.

hirdetés

“Fejlődésregény, szerelmes regény és a túlélés regénye ez. A hiányzó hagyomány, a rend, illetve a szabadság és a modern életforma összeegyeztetésének regénye, amivel nemcsak a történet figurái, hanem egy egész ország küzd körülöttünk.

Inkább persze kérdez a regény, mint válaszol, de annyit elárulhatok, hogy kompromisszumos megoldási javaslatokkal él” – fogalmazott az MTI-nek a szerző, aki a Szombat című zsidó kulturális és politikai magazin főszerkesztője. Hozzátette: ha kulcsszavakkal kellene jellemeznie a történetet, akkor a szerelem, a vallás, a hagyomány, a szenvedély, a holokauszt, a család, a múlt, a jelen, a boldogtalanság, a boldogság szavakat említené.

“Olyasmit szerettem volna elmondani, amiben van egyedi sajátosság és miliő, ugyanakkor mindenki számára fontos élményanyag” – mutatott rá az alkotó, aki szerint új könyvében azért ott visszhangoznak korábbi műveinek témái is; például a múlt és jelen összefüggéseinek vizsgálatában, az identitás és az egyensúly keresésében.

Arra a kérdésre, hogy mi a kapcsolat az egyik napilapban publikált tárcanovellák és az Édeshármas között, azt felelte, hogy hangulatuk mindenképp rokonságban áll egymással, de a cselekmény, elsősorban a szerelmi szál eddig ismeretlen volt a tárcák olvasói előtt. “Ha egyszer kötetté formálódnak a tárcanovellák, talán más véget érnek, mint a regény, de a két könyv inkább kiegészíti majd, mintsem átfedi egymást” – tette hozzá.

Szántó T. Gábor elmondta: öt év munkája van a regényben, bár közben más, hosszabb prózát is írt. “Két párhuzamos szálon fut, melyek néha összeérnek. Az öreg vallásos mester és a fiatal tanítvány mellett a fiatalember és szerelme kapcsolata jelenti a másik szálat. Vajon képesek-e együtt a boldogságra?” – tette fel a kérdést a szerző, kiemelve: erre a vázra épül a regény. “A hol eltűnő, hol felbukkanó nőre való várakozás, másrészt a túlélők és a másodgeneráció világa, valamint a rendszerváltás utáni fiatalok tétova útkeresése” – fogalmazott arról, hogy milyen területeket érintett könyvében. Szerinte szereplőit az is összeköti, hogy mindegyike pótol vagy pótolnia kellene valaki mást a másik életében. “Az élők mögött ott az eltávozottak szelleme, ha tudomást akarnak venni róla, ha nem. A tradícióban kapaszkodót kereső, kissé elidegenedett férfivilágban a nő jelenti a természetességet. De legalább ilyen fontos a férfi főhős lassú öntudatra ébredése” – vélekedett az alkotó a Budapesten játszódó könyvről.

Leszögezte, néha ugyan “kölcsönvett a valóságból benyomásokat, epizódokat, karakterjegyeket”, de a kötet a fantáziája terméke. “Nekem még volt módom belepillantani egy letűnőben lévő világba és ezért hálás vagyok mindazoknak, akik a háború előtti falusi zsidó tanházak világából, a polgári Budapestről származnak, s akiktől tanulhattam” – tette hozzá.
“A regény egyik nagy tétje, mit kezdenek a nemzedékek egymással. Lehet-e közös nyelvük, hidat teremt-e köztük a hagyomány vagy átadhatatlan a felhalmozott és nagyrészt elpusztult tudás maradéka? Híd-e a hagyomány vagy fal?” – kérdezte Szántó T. Gábor, aki szerint a könyv olyan kérdésekre is választ keres, mint hogy lehetséges-e a készen kapott régi mintákat követni vagy az új nemzedéknek új utakat és arányokat kell találnia. “Regényem öreg mestere és fiatal tanítványa szenvedélyesen kötődnek egymáshoz és menekülnek egymás elől. Segítenek egymásnak, de a másik terheit nem vehetik át” – mutatott rá.

Az Édeshármast június 5-én Pécsett, 6-án Szegeden, 8-án pedig Debrecenben mutatja be Szántó T. Gábor, június 10-én, vasárnap pedig öt és hat óra között a 83. Ünnepi Könyvhét központi helyszínén, a Vörösmarty téren fog dedikálni a L’Harmattan Kiadó standjánál.