Magasabb szintre lép a Kodály Központ és a Művészetek Palotája (Müpa) kapcsolata: hároméves együttműködési megállapodás született a két intézmény között. Ennek nyitóeseménye lesz az az április eleji Puccini-est, ahol igazi kuriózumok hangzanak el, nem akármilyen együttesek és főszereplők tolmácsolásában.

Akik figyelemmel kísérik a Pannon Filharmonikusok évadjait, programjait, azok biztosan tudják, hogy az együttes komoly koncertsorozattal látogatja rendszeresen a fővárosi Müpát. Ez a jövőben is így marad: újabb többéves megállapodás született a két intézmény között.

Páva Zsolt polgármester az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatón felidézte, hat éve született egy formális megállapodás a Müpa és a Kodály Központ között, hogy egymás programjai jussanak el a másikhoz, jöjjenek létre közös koprodukciók.

– A program alapszinten jól teljesült, de most egy magasabb szintre emeljük az együttműködést, és ez nem csak papíron valósul meg, hanem a koncertteremben is Puccini két kevésbé ismert darabjával. Mivel az estén Káel Csaba rendezői munkája és Vincze Balázs balett-koreográfiája is látható lesz, a koncert már egy vérbeli közös munka eredménye.

– Kívánom, hogy a megújuló kapcsolatnak legyen minél több, kézzel fogható eredménye mind Pécsen, mind a fővárosban és akár határokon túl is – tette hozzá.

Horváth Zsolt, Páva Zsolt, Vincze Balázs és Káel Csaba

Káel Csaba, a Müpa igazgatója szerint Pécs városában komoly oktatási és kulturális potenciál van, így erősíteni kell az ezek kiaknázására irányuló törekvéseket.

– Örömmel teszünk eleget ennek az újabb, hároméves stratégiai megállapodásnak, mert az eddigi közös munka mindig sikerrel zárult – elég csak a Csodálatos Mandarin előadására gondolni, amellyel még Sanghajba is eljutott a Pécsi Balett – fogalmazott.

Elmondta, a Pannon Filharmonikusok pedig az egyedüli vidéki együttes, amely képes a Művészetek Palotájában végigvinni egy telt házas sorozatot.

– Egy nagyon jó teammel, kiváló énekesekkel dolgozunk mindig, ráadásul a Puccini-est esetében debreceni kórussal egészül ki a csapat, így elmondható, hogy egy háromszereplős Pécs-Budapest-Debrecen együttműködésről beszélünk. Augusztusban válik mindez közössé, amikor az előadással a Puccini fesztiválon is szerepel majd a gárda Olaszországban – így Káel.

Véleménye szerint tíz-tizenöt éve az ehhez hasonló intézmények vezetői még csak szóba sem álltak egymással, azonban ma már nem csupán elméleti, gyakorlatban is látható párbeszéd zajlik közöttük. Ehhez persze az is kellett, hogy a kormányzat felismerje a kulturális élet fontosságát és komoly forrásokkal támogassa azt. Ezeket a forrásokat kell a legjobb módon kihasználni.

Vincze Balázs, a ZSÖK Nkft. ügyvezetője szerint amikor a különféle kulturális egységek a városban az örökségkezelő tulajdonába kerültek, sokakban kétely és kérdések merültek fel. Az ilyen együttműködések azonban mutatják, hogy közös stratégiák mentén, együtt sokkal könnyebb együtt gondolkodni.

– Ez a most létrejövő megállapodás is ennek a közös munkának a következménye, úgy gondolom, ennek keretein belül kötelességünk lesz a Puccini-esthez hasonló projektek létrehozása – hiszen külön-külön talán meg sem tudnának valósulni – mondta.

Vincze Balázs és Káel Csaba szignózzák a papírokat

Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója szerint a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok számára a Művészetek Palotája a lehető legtermészetesebb szövetséges.

Véleménye szerint jelenleg az országban ez a két intézmény a legalkalmasabb arra, hogy nemzetközi, világszínvonalú produkciókat befogadjon.

Igazi csemegék a vájt fülűeknek

Puccini a Krizantémok című vonósnégyesét 1890 januárjában komponálta meg, méghozzá pusztán egy éjszaka alatt. Egy gyászdarab ez, a január 18-án elhunyt Amadeo di Savoia-Aosta torinói herceg emlékére. A herceg furcsa módon három évig Spanyolország uralkodója volt, édesapja pedig II. Viktor Emánuel, az egyesített Itália első királya.

A vonósnégyes egyáltalán nem Puccini műfaja, mégis maradandót alkotott ebben is. A Kodály Központban ezúttal viszont a Krizantémok egy nagyzenekari változatát hallhatja a közönség.

Giacomo Puccini (1858–1924)

A Lidércek Puccini első operája, amit aztán még számos mestermű követett. Egy kiadó pályázatára komponálta a darabot, amelynek 1884-ben volt az ősbemutatója és óriási sikert aratott – állítólag tizenhatszor tapsolták vissza. A két felvonásból, és közöttük egy intermezzóból álló mű egy szerelmi tragédiát dolgoz fel három főszereplővel, egy narrátorral és egy kórussal.