Hirdetés

Az életközepi válságot annak idején kapuzárási pánikként emlegettük. Ma már tudjuk róla, hogy a harmincastól az ötvenes évekig is eltarthat, és senki sem ússza meg.  Életünk nagy fordulópontja a klimax, nőknek és férfiaknak egyaránt. A menopauza testi és lelki kérdéseit járta körül a Pécs Tv Lélektükör című műsora.

A klimax természetes útja a fejlődésnek, és ez az átalakulás a testi mellett nem kevés lelki változással is jár. Sok létkérdés kerül ilyenkor elénk, és fokozottan foglalkoztat bennünket többek között a nőiség és a férfiasság kérdése is. Egy természetes biológiai folyamatról van szó, ami sok szorongást tud okozni nemtől függetlenül.

„A menopauzának pszichológiai és párkapcsolati vonatkozásai is vannak. Három nagy tünetegyüttest különböztetünk meg. Hangsúlyosak lehetnek a fizikai tünetek, gondolok itt a hőhullámokra, a szív- és érrendszeri problémák megjelenésére, de a menopauzával együtt járhatnak különböző bőrtünetek is, vagy például urogenitális problémák is, amelyek a hormonrendszerrel állnak összefüggésben. Nos, ezek azok a kérdések, amelyekkel, ha találkozik bárki, akkor a nőgyógyászhoz vagy urológushoz fordul. És az nagyon jó, ha már valaki ezekkel a tünetekkel orvoshoz megy. Ugyanis a nők nagyon sokszor szégyellik a problémáikat – ilyenek például a nedvesedési problémák, illetve a hüvely falának, izomrendszerének a változása kihathat a szexuális életre is. Ha a felkeresett nőgyógyász kellően érzékeny a pszichés változókra, akkor jelezheti az érintett nőnek, hogy érdemes pszichológushoz is fordulnia. Érzékeny téma lehet a testkép változása és ezen keresztül a saját testhez való viszonyulás kérdésére is. Ez a dominó elv alapján működik, tehát a fizikai tünetek megjelenésével érintődik a pszichés státusz és állapot is, és azután a pszichés státusz vagy állapot visszahat ugyanígy a tünetképződésre, és mintegy önmegerősítő folyamat, fenntarthatják egymást a 45. és az 52. életév között.” – magyarázta a műsorban dr. Makó Hajnalka pszichológus.

A változókorral együtt járó pszichés problémák gyakran jelennek meg lehangoltságban, ingerlékenységben, szorongásos tünetekben, pánikszerű rosszullétekben.

„A változó korban az ember sok élettörténeti eseménnyel is terhelt lehet. Egy középkorú nőnek esetleg már szembe kell néznie a szülők öregedésével, betegségével, ápolásával. Aztán ez az a kor, amikor a gyermekek kirepülnek, ezt az üres fészek időszakának szoktuk nevezni. Tehát az anyai szerep háttérbe szorul, és a figyelem fókusza áttevődik a párkapcsolatra is. Előfordul, hogy a házaspárok ilyenkor szembesülnek azzal, hogy elfelejtkeztek a házasságukról. Szükség lehet arra, hogy újrakeretezzék a párkapcsolatot, a közös célokat átbeszéljék, és hogy valahogyan újra egymásra találjanak a párkapcsolatban.” – mondta a szakember.

 A létkérdések nemcsak a társas viszony relációjában kapnak érvényt, azok is szembesülnek vele, akik egyedül élnek.

„A tipikus kérdések ilyenkor: én, mint nő, én és az életem, a múltam, a potenciális reményeim, az erőforrásaim, és így tovább. Egyébként annál is inkább fontos kérdés ez, mert mind a házasságkötések, mind az első gyermekvállalás átlagéletkora kitolódik, egyre inkább a harmincas évek felé tendál mind a nők, mind pedig a férfiak esetében. Tehát például egy egyedülálló nőnek nagyon feszítő lehet az a kérdés, hogy a teste változik, öregszik, és tudjuk azt, hogy 36-38 éves kor fölött a születési rendellenességek kockázata is sokkal nagyobb lehet. Tehát ott a kérdés, hogy kifutnak az időből, miközben a menopauza tünetei már megjelenhetnek” – hangzott el a műsorban. 

Az érett felnőttkor a harmincas évektől az ötvenes évek második feléig tart. Erikson megfogalmazásában ennek az életszakasznak a feladata az alkotóképesség, a produktivitás. Ennek a megélése pedig azon múlik, hogy sikerült-e eljutnunk erre az életkorra a vágyott kiteljesedésig.

„Előfordulhat, hogy az eredményeinkkel, vagy ennek a szakasznak a hozadékával elégedetlenek vagyunk, és ez az elégedetlenség egy statikus állapotba ragaszt bennünket. De az is előfordulhat, hogy megoldásokat keresünk, újratervezünk, azaz új célokat, új kihívásokat keresünk, és újra keretezzük az életünk vezérfonalát.  A menopauza ebben az érett felnőtt korban egy szűkebb időintervallumot jelent. Tehát 45 és 52 éves kor között a legintenzívebbek azok a tünetek, amelyek a változó kort jellemzik a nők életében. A mai átlagéletkort tekintve igaz az, hogy a nők életüknek egy jelentős részét élik le úgy, hogy már a reproduktív időszak lezárult, ugyanakkor még az életükben az aktivitás, a produktivitás meghatározó és fontos tényező. Kérdés, hogy van-e elég lelki kondíciónk arra, hogy ezt a hosszú életidőt, ami megadatik a modern korban képesek legyünk jól megélni.” – fogalmazott dr. Makó Hajnalka.

Visszatérő kérdés, hogy előre vagy hátra nézünk-e krízis időkben. Hogyan alkalmazkodjunk a változáshoz? Mit kezdjünk azzal a ténnyel, hogy nem vagyunk képesek a régi módon működni? Hogyan kerüljük el a stagnálást?

„Talán a fejlődéshez és a jó minőségű élethez az szükséges, hogy arra gondoljunk, mi az, ami belefér az életünkbe, mi az, amit bele szeretnénk még tenni, amit meg szeretnénk élni?  Kicsit ez a befelé fordulás időszaka, amikor szembe kerülünk létkérdésekkel, testi tünetekkel, furcsa testi érzetekkel szembesülünk. És ez a befelé figyelés segíthet is bennünket abban, hogy sokkal bölcsebben tudjunk a saját életünkre is ránézni, és bölcsebben meg tudjunk tervezni is, illetve átnézni a prioritásainkat. Tehát egy másfajta életminőség is kezdődhet ebben az életszakaszban – egy kiforrottabb, átgondoltabb időszak is válhat belőle.” – mondta a pszichológus.

A változókor egy mélyebb önvizsgálat időszaka is lehet tehát, amikor másként tekintünk akár a saját szerepeinkre, nemiségünkre, önmagunkkal való viszonyunkra. 

„Ez egy olyan időszak a nők életében, amikor újra szembesülni kell azzal és újraértékelni, hogy hogyan is tekintek magamra, mint nőre. Újra építkezni kell ebben a kérdésben, vagy javasolt újra építkezni. Emellett  plusz szerepek is jöhetnek, a nőnek és a férfinak is meg kell tapasztalnia a nagyszülői szerepkört, ami bár egy nagyon szép életesemény, de nem könnyű. Egyszerre vagyok tehát nagymama, nagypapa, és egyszerre vagyok egy sok-sok kérdéssel küzdő férfi vagy nő, aki lehet, hogy éppen arra jutott magában, hogy szeretne végre a helyére kerülni.” 

Az, hogy ki hogyan éli meg a sok változást, részben a személyiségen, részben az örökölt családi mintákon, a környezeten és sok egyéb, például biológiai és társas kondíciókon is múlik.

„Lélektanilag fontos, hogy vannak-e olyan protektív tényezők a működésemben, amelyek segítenek a nehéz helyzetekben való helytállásban? Ilyen például a reziliencia, vagy az optimizmus képessége, a társas támasz igénybevételének a képessége. És akkor természetesen vannak rizikótényezők is a személyiség oldaláról. Nyilván sokkal nehezebb a helyzet akkor, ha a korábbi életszakaszban valamilyen pszichiátriai probléma megjelent, vagy ha az életút traumatikus életeseményekkel terhelt. Tehát az élettér és a kapcsolati változók, amelyek meghatározzák együttesen azt, hogy én milyen állapotban, milyen kondíciókkal tudom fogadni az engem ért változási folyamatokat is.” – magyarázta Makó Hajnalka.

A menopauza tüneteinek enyhítésében is nagyon sokat segíthetnek a relaxációs technikák, részben a testtudatosság erősítésével, a saját testhez való viszony támogatásával, vagy a tünetek okozta feszültségek csökkentésével.

„A szakember segíteni tud például a családi rendszer újra keretezésében, vagy a szülőkkel kapcsolatos nehézségekben is tud támogató lenni. Akkor érdemes szerintem szakemberhez fordulni, ha valaki úgy érzi, hogy olyan súlyos tünetekkel küzd, amelyek kihatnak a mindennapi életvezetésre – akár a párkapcsolatra, a pszicho-szexualitásra, a tágabb szociális kapcsolatokra, hangulati életre, érzelmi állapotra. A legnagyobb téma, amit meg kell küzdeni, az a termékenység elvesztése. De ha már említettük a belső változásunkat, említsük meg, hogy talán létezik másfajta termékenység is, nem csak a testi. A produktivitás, az önmegvalósítás, a szakmai kiteljesedés lehetősége. Ez az érett gyümölcs állapota, ha a női méltóságról beszélünk. Ennek a megélési lehetősége és a méltóság szép.”

Illusztráció: Pixabay.com

Gombár Gabriella

Hirdetés