Jelenleg Pécsett három szerzetesrend tevékenykedik, valaha azonban sokkal többen voltak, egyházi székhelyként a városban virágzott a hitélet ezen ága is. A török, II. József, majd a kommunista rendszer azonban alaposan átalakította a helyzetet.

A Pécsi Püspökség kimutatása szerint az egyházmegye területén jelenleg öt szerzetesrend tevékenykedik, ebből három Pécsett (a Sarutlan Kármelita Nővérek néhány éve Pécsről Magyarszékre költöztek, a ferences betegápoló nővérek központja pedig Kozármislenyben van).

A Betegápoló Irgalmas Rendet valószínűleg sokan ismerik, hiszen kórházat tartanak fenn, a házfőnök, Morvay Pio atya emellett a rászorulók számára nyitott ételdoboz kapcsán országos hírnevet is szerzett.

A zirci központú Ciszterci Rend Pécsett iskolákat tart fenn, míg az egyetlen magyar alapítású pálos rend nemcsak rendházat, hanem két templomot is igazgat: a Hunyadi úti pálos templom mellett a Király utcai Lyceum-templomot.

A pálosok rendje ma is aktív Pécsett

Bár szerzetesekkel most is találkozhatunk Pécsett jártunkban-keltünkben, a mai helyzet nem is hasonlítható a korábbiakhoz. Rengeteg rendház működött Pécsett, nem véletlenül, hiszen püspöki székhelyként, birtokként a város jelentős egyházi központ is volt. Elsőként a bencések jelentek meg, már a 11. század első felében, majd őket követték a kolduló rendek, a domonkosok és a ferencesek. Azt, hogy mennyi szerzetesközösség virágzott az elmúlt évszázadokban Pécsett, felsorolni is nehéz: az Ágoston-rendi remeték, a jezsuiták, a kapucinusok, a karmeliták mind-mind hozzájárultak a város vallási és kulturális életéhez.

Manapság sok rendnek már csak a nyomait láthatjuk: a Király utcában emlékkő jelzi, hogy itt volt a domonkosok rendháza (emléküket őrzi még a Dominikánus Ház elnevezése), a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumát eredetileg a jezsuiták alapították, amit emléktábla hirdet a patinás iskola falán.

Ferencesek sincsenek már a városban, bár a ferences templom mellett egy felsőoktatási kollégiumot fenntartanak, ide időről időre más városból érkezik egy „csuhás barát”, hitéleti alkalmakra.

Az irgalmas rend pécsi házfőnöke, Pio atya az ételdobozról lett országosan ismert

A szerzetesrendekre az első csapást a török uralom hozta, a középkori kolostorok gyakorlatilag megszűntek. Az 1700-as évekre sok rend visszatelepült Pécsre, azonban II. József császár rendeletben számolta fel a szerzetesrendeket, Pécsett gyakorlatilag csak a ferencesek maradtak, mivel az ő munkájuk nélkülözhetetlen volt a Szigeti városrész ellátásában. Az újabb virágkor, vagy legalábbis fellendülés a 20. századhoz köthető, az egyik nagy pécsi püspök, Zichy Gyula ugyanis több rendet is újra a városba hívott.

Nem sokáig tevékenykedhettek azonban, hiszen a szerzetesrendek 1950-es betiltásakor a kommunista hatalom egy tollvonással megszüntette az irgalmas rend betegápolói, a ferencesek szegénygondozói, a ciszterciek és a jezsuiták oktatói munkáját, és a pálosok sem szolgálhatták a pécsi híveket. Végül csak 40 esztendővel később, 1990-ben kaphatták vissza javaikat, és számos területen nyújtanak ma is segítséget a pécsieknek.

De mit jelentenek ezek a rövidítések?
A szerzetesek neve előtt és után rövidítéseket olvashatunk, amelyből több információt is megtudhatunk a személyről. A név előtti P. jelölése a latin pater rövidítése, ami azt jelenti, felszentelt pap az illető, míg a fr. a frater rövidítése, ami testvért jelent, tehát az illető szerzetes, de nem pap. A név utáni rövidítés a rend nevére utal. Az O.F.M. például a ferencesek jelölése (Ordo Fratrum Minorum, azaz Kisebb Testvérek Rendje), az O.Cist a cisztercieké, az O.S.J.D. (Ordo Hospitalarius S. Ioannis de Deo) az irgalmasoké, míg az O.S.P. a pálosoké. Érdekesség, hogy a szerzetesek a rendbe lépéskor új keresztnevet is választanak, ezzel is jelképezve, új élet kezdődik számukra.

Felhasznált források: Pécsi Egyházmegye honlapja, Pécs Lexikon, Katolikus Lexikon

Hirdetés