Kigyúlnak a Márton-napi lámpások fényei: hatszáz gyermek énekel együtt Pécs főterén

Ahogy minden évben, úgy bizonyára idén is fantasztikus élmény lesz.

hirdetés
Uránia Mozi

November 10-én 17 órakor Márton-napi lampionos felvonulást szervez a Pécsi Német Önkormányzat a Pécsett működő német nemzetiségi óvodák-iskolák több mint 600 gyermeke, illetve tanulója részvételével a Széchenyi térre.

hirdetés
Uránia Mozi

A lampionos felvonulásnak nemes célja van: hogy Szent Mártonhoz hasonlóan segítséget nyújtsanak a rászorulóknak, az egybegyűltek adományokat gyűjtenek az értelmileg sérült személyeket segítő pécsi Fogd a Kezem Alapítvány számára. Akár egy csoki árával is segíthetünk!

További részletek a plakáton.

Szent Márton élete és legendája

Szent Márton püspök 316-ban (vagy 317-ben) született a Római Birodalom Pannónia tartományában, Savariában egy római katonatiszt fiaként. Szülei tiltakozása ellenére hitújonc lett. 331-ben sorozták be a római hadseregbe, és mint lovas testőrtisztet Galliába vezényelték.

A legenda szerint 334-ben a galliai Ambianum (Amiens) városkapuja előtt találkozott egy fázó koldussal. Köpenyét kettéhasította és egyik felét a vállára terítette. A következő éjszaka álmában megjelent Krisztus a fél köpenybe burkolózva, mert ő volt, akit koldusnak vélt.

A jelenet egy híres ábrázolása El Grecotól:

Fotó: Wikipédia

Márton hamarosan kilépett a hadseregből, és 334 táján megkeresztelkedett, majd téríteni indult kelet felé egészen a Dunántúlig. Turones (ma: Tours) városának polgárai 371-ben püspökké választották. A város mellett kolostort alapított, ami a középkorban Franciaország egyik vallási központja lett. Hívei és szerzetesei tiszteletétől övezve halt meg 397-ben. A hagyomány szerint november 8-án hunyt el, és november 11-én temették el. Temetésének időpontja vált emléknapjává. Szent Márton volt az első olyan szent, aki nem mártírként halt meg.

A szent számos csodájáról beszélnek, gyógyításokról, halottak feltámasztásáról, az ördög legyőzéséről, a rablók megtérítéséről, vad kutyák megszelídítéséről.

A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Védőszentként tisztelték többek között a koldusok, a katonák, a ló- és lúdtartók, valamint a szőlőművelők, a hordókészítő kádárok, továbbá Franciaország védszentje is volt. Segítségét kérték gyermekbetegségekben és orbánc vagy gennyes betegségek esetén.

Forrás: jelesnapok.oszk.hu

Hirdetés