Nem akarnak bezárni, de mélyponton vannak a pécsi vendéglátósok

Több pécsi vendéglátóssal beszéltünk arról, milyen helyzetben van a járványügyi korlátozások által sújtott ágazat a városban. Cikkünk néhány napja megjelent első részében általános képet vázoltunk fel, a másodikban pedig konkrét vállalkozók mondják el, meddig bírják még, mire számítanak, és hogy milyen segítségre lenne szükségük. 

Cikkünk első részében írtuk:

  • Minél később történik meg az újranyitás, annál többen fogják bedobni a törülközőt a következő hetekben, hónapokban. Voltak, akik már meg is tették Pécsett, végleg bezár a 100 Éves borozó, üzemeltetőt váltott a Balkán Bisztró és az Eleven.
  • A vendéglátósok többsége tavaszi veszteségeit a pörgős nyári szezonban eltüntette ugyan, de tartalékokat nem tudott képezni, novemberben pedig jött a bezárás, és a házhozszállítási lehetőség sovány vigaszként.
  • A kormányzat 50 százalékos bértámogatást ad azokra a munkavállalókra, akiket a korlátozások által sújtott munkáltatók nem küldenek el ebben az időszakban, ez azonban nagyon kevés.

Maximum két hónapig talán még kihúzzák

Felcser Dávid, a pécsiek és az itt tanuló külföldiek körében is népszerű Reggeli és Nappali egyik vezetője (a vendéglátóhely-kombinációt Szép Tamással hozták létre) elmondta, hogy míg a Nappali a járványügyi kormányrendelet értelmében zárva van – tehát a bevétel itt nulla – addig a jelenleg házhozszállítással és elvitellel üzemelő Reggeliből van ugyan bevételük, de az minimális. 

– Valamennyi így bepötyög, de nem is tudom, hogy minek nevezzem ezt. Mondjuk úgy, hogy valamennyivel csökkenti a veszteségünket, de nagyon kevéssel. Szerintem még maximum talán két hónapig kihúzzuk, de aztán annyi – mondta. 

Hozzátette, hogy a kormány által nyújtott 50 százalékos bértámogatás, amit munkavállalóik után kapnak, valamennyit számít ugyan, de nem sokat: úgy, hogy gyakorlatilag nincs bevételük, a bértámogatás is csak a veszteségüket csökkenti és mint mondta, „nagyon messze van ez attól, hogy megoldás legyen erre a helyzetre”. 

Felcser Dávid a Pécs Nyitva kampány idején a Reggeliben

Nemrég írtuk meg, hogy a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének kiszivárgott levele szerint pünkösdig maradnak a mostani korlátozások, ezt az állítást azonban – miután a kormány rémhírnek nevezte – később visszavonták. Ezzel kapcsolatban Felcser Dávid kiemelte, hogy ettől még lehet, hogy a pünkösdi, májusi dátum igaz lehet, ugyanakkor véleménye szerint csupán arról lehet szó, hogy a döntéshozók között „senki nincs képben” és egyfajta ad hoc válságkezelés zajlik, tehát az éppen aktuális helyzetnek megfelelő nyilatkozatok és döntések kerülnek nyilvánosságra. De mi lenne akkor, ha tényleg pünkösdtől, vagy esetleg nyártól nyithatnának ki teljesen?

– Az már késő lenne. Az már túl lenne azon, amit mi a saját tartalékunkból meg tudnánk oldani. Ráadásul a Reggeli akkor tud igazán működni, ha csúcsra van járatva. Az, hogy ha megint kizárólag csak a teraszon lehet majd üldögélni, az szintén csak a hiányt csökkentheti – mondta.  

Kérdésünkre, hogy ilyen helyzetben lehet-e tervezni a tényleges újranyitással, a következőket mondta:

– Az első hullám vége felé azt gondoltuk, hogy az embereknek kell majd idő ahhoz, hogy felbátorodjanak, hogy kell idő a bizalmuk visszaépítéséhez. Ehhez képest nagyon hamar visszarendeződött a helyzet, sőt a tavaly nyári szezonunk nagyon erős volt, részben annak köszönhetően, hogy a járvány miatt a belföldi turisták száma kiemelkedően magas volt. Ezek alapján azt gondolom, hogy ha egyszer végre tényleg vége lesz ennek, akkor viszonylag hamar újra be tudna indulni a vendéglátás, hiszen mindenki ki vannak éhezve arra, hogy újra emberek között legyen, újra be tudjon ülni éttermekbe – fogalmazott. 

Bezárni nem szeretnének, nem is tervezik – tette hozzá –, ugyanakkor a vírushelyzet rávilágított arra, hogy a vendéglátás nem mindig jelent annyira biztos megélhetést, mint amennyire azt a kezdetekkor hitte. Még tehát nagyjából két hónapig tudják fizetni dolgozóikat, viszont utána sem bocsátanának el senkit, inkább „valamilyen külső forrást” keresnének majd a helyzet megoldására, amit később fizetnek vissza.  

– Azért egy tíz év alatt összerakott biznisz, amit szeretünk csinálni, szerintem jól is csináljuk, ezért eldobni nem szeretnénk. Most mélyen benyúlunk a pénztárcánkba és próbáljuk a felszínen tartani, és reméljük, hogy minél előbb újra dolgozhatunk – mondta.   

A bértámogatás olyan, mintha nem is lenne

Természetesen nem csak a belvárosi vendéglátóhelyeket érinti keményen a második hullám és az arra reagáló kormányzati döntések. A kultikus kertvárosi Gömböc is bajban van. Az 1983-ban kocsmaként indult, majd a 2010-es évek elején pizzériává alakult étterem üzletvezetője és tulajdonosa, Fauszt Gábor elmondta, hogy nagyon rossz a helyzet náluk, amin nem igazán segít, hogy elvileg házhoz is szállíthatnak. Mint mondta, a Gömböc mindig is egy „beülős” étterem volt, a kiszállítás nem volt és most sincs a profilukban. Ugyan akad néhány – napi pár – házhozszállításos rendelésük, azokat viszont az autóval rendelkező pincéreik viszik ki. A szerencséjük az – folytatta –, hogy a kertvárosiak, a törzsvendégeik az első hullám idején elrendelt bezárás során gyorsan megszokták az elviteles menüzési megoldást. 

– Tartalékunk nem sok van, egy-két hónap és végünk. Talán a februárt még kidöcögjük valahogy. Kevesebbet vagyunk nyitva, kevesebb a dolog, kevesebb a pénz, ez senkinek sem jó. Ebben a helyzetben a bértámogatás olyan, mintha nem is lenne. Eddig nem bocsátottunk el senkit, nem is akarunk, de ha így marad, akkor sajnos előbb-utóbb kénytelenek leszünk ezt is meglépni. Bezárni nem fogunk, mert szerencsére a napi menüztetésből éppenhogy melegen tudjuk tartani a helyet, megússzuk egy kis mínusszal – mondta. Kiemelte, hogy az újranyitással így nem lehet még tervezni. 

Hozzátette, hogy szerinte a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének levelében olvasható pünkösdi dátumot azért vonták vissza, mert ha konkrétan kijelentenék, hogy valóban pünkösdig maradnak a korlátozások, akkor tömeges felmondások és elbocsátások indulnának meg a szakmában. Így viszont – folytatta – hogy homályban hagyták ezt a fontos információt, azt szeretné elérni, hogy a vendéglátásban dolgozók reménykedhessenek. Fauszt Gábor ugyanakkor nem reménykedik, véleménye szerint biztos, hogy pünkösdig nem oldják fel a korlátozásokat.

Márciusig talán valamilyen enyhítés lesz már 

Teleky Zoltán, az egyik legismertebb pécsi séf és vendéglátós vállalkozó, a Room Bistro tulajdonosa január elején osztott meg egy videót Facebook-oldalán, amiben a vendéglátósok, turizmusban, élelmiszeriparban érdekeltek, és nem utolsósorban beszállítóik nevében szólalt fel. Ahogy a videóban mondja, szerinte nagyon fontos most, hogy az emberek mindenütt megpróbálják a lehetőségeikhez képest támogatni a helyi vendéglátósokat, kiskereskedőket, termelőket, szolgáltatókat, ez lehet ugyanis a túlélésük kulcsa. 

A séf január végén lapunknak elmondta, hogy tartalékaikat felélték, egy részét tavaly, egy részét idén. Ugyanakkor bízik abban, hogy a házhozszállítással és az elviteles megoldással egy kicsit még túl tudnak élni, ez egyébként épp arra elég, hogy a beszállítókat és a dolgozóikat ki tudják fizetni. 

Teleky Zoltán

– Ez így csak ideig-óráig tud működni, de nem csak nálunk, másoknál is ez a helyzet. Elenyésző forgalmat tudunk most lebonyolítani, még a nulla közeli állapotot sem tudjuk nagyon elérni. A bértámogatás valamilyen szinten mindenképp segítség, de nagyon kevés. Nagyjából márciusig tervezünk, abban bízunk, hogy márciusig talán valamilyen enyhítés lesz már – mondta.

Hozzátette, hogy az általa üzemeltetett bólyi Kiskastély Vendéglő tavaly télen bezárt, a Tudásközpontban található Teleky Bistro pedig tavaly – az intézmény bezárásáig – mindössze 5 hónapot volt nyitva, idén pedig még nem nyitott ki. 

– Vannak emberek, akiket tudunk foglalkoztatni, vannak olyanok is, akiket kevésbé, és vannak olyanok, akik ebben a helyzetben elhagyták a vendéglátást. Akiket tudunk foglalkoztatni, azok maradnak – fogalmazott a séf. 

Kérdésünkre, hogy mit gondol azokról a vendéglátóhelyekről, akik a tiltás ellenére is tervezik, hogy kinyitnak, a következőket mondta:

– Mi ebben nem szeretnénk részt venni. Ennek a hősködésnek szerintem nincs értelme, hiszen nagyon nagy eltiltások, büntetések lehetnek ebből. Így is mindenki el van adósodva a szakmában, nem éri meg ezen feszülni. Én inkább azt mondom, hogy csendben várjuk, hogy enyhítsenek a szigorításokon, hogy kinyithassunk és teljes gőzzel dolgozhassunk. Nekünk ez a január-februári időszak amúgy is veszteséges szokott lenni – mondta.        

Racionálisan nézve már be kellett volna zárni

A 2019-ben nyílt Krédli hamar a sváb konyha szerelmeseinek kedvenc helye lett Pécsett. A családi vendéglő tulajdonosa, Schneider Gábor a vírus első, tavaly tavaszi hulláma idején még örült is annak, hogy „kicsik”. Nem volt ugyanis alkalmazottjuk, így elbocsátani sem kellett senkit. Mostanra azonban már nem nagyon van minek örülni, ahogyan azt érdeklődésünkre elmondta.

– Mélyponton vagyunk, most már nagyon rossz a helyzet – jelentette ki Schneider. – Mostanra már nem nagyon tudjuk kezelni a helyzetet. Amikor jött a második hullám, és át kellett állni a kiszállításra, az nekünk komoly versenyhátrányt jelentett, hiszen kis konyhával dolgozunk. Egy, legfeljebb kétfajta menüt tudunk elkészíteni. A Krédli alapvetően egy sváb ételeket készítő vendéglő, de ezt a vonalat mostanra teljesen el kellett engednünk. Ezek az ételek ugyanis éttermi kiszolgálásra vannak kitalálva. Frissen elkészítve és felszolgálva van értelmük. A jelenlegi forgalmunk jó, ha eléri a korábbi, vírusmentes időszak 10-15 százalékát. De akkor lehet, hogy sokat is mondtam. Ez igazából semmire sem elég. 

A Krédli bejárata a Hársfa utcában

A Krédli tulajdonosa szerint hiába csökkentették az áfát a kiszállított ételek esetében, a forgalom drasztikus csökkenése miatt most már csupán a veszteséget növelik. Járulékokat, rezsit, és a vállalkozás egyéb járulékos költségeit ugyanis most is fizetni kell. Arról nem is beszélve, hogy a közüzemi szolgáltatók nem nagyon vannak tekintettel a veszélyhelyzetre. Ha fizetési hátralék képződik – ami jelen helyzetben a kicsi, családi vállalkozások esetében szinte elkerülhetetlen –, napok alatt érkezik a felszólítás, a bírság, vagy akár a korlátozás. Bár néha lehet egyezkedni, de szükség lenne valamivel nagyobb rugalmasságra a szolgáltatók részéről.

Schneider Gábor egyébként még mindig bízik abban, hogy érkezik majd valamilyen állami segítség a vendéglátó szektornak. Ötletei vannak is, hogyan lehetne megkönnyíteni kicsit az életüket. El tudna például képzelni járulékfizetési moratóriumot, vagy akár a szállodaipar esetében már kipróbált, kompenzációs megoldást, akár nem is alanyi jogon, de legalább megpályázható formában.

És, hogy meddig lehet még bírni a jelenlegi körülmények között?

– Racionálisan gondolkozva már be kellett volna zárnunk, méghozzá végleg – árulta el a PécsMa érdeklődésére a Krédli vezetője. – Túl vagyunk már azon a ponton, amikor az észszerűség keretein belül lehet a kivárásra játszani. Viszont az is biztos, hogy ha záros határidőn belül újra is lehet indulni, abban a formában, ahogyan korábban, már nem lehet csinálni a Krédlit.

Ahol a forgalom negyven százaléka megmaradt

Ha nem is sok, de szerencsére azért akad olyan vendéglátós is a városban, akit nem fenyeget a csőd. Mészáros Csaba, az uránvárosi Mr. Remy Gyros tulajdonosa ugyan nagyon kemény hónapokat élt át a pandémia első, tavaly tavaszi hulláma idején, most mégis csupa pozitívumról tudott beszámolni nekünk.

– A Remy dübörög – mondta vidáman a mesterszakácsból lett gíroszos, persze azért gyorsan kiderült, hogy ez a dübörgés azért relatív. – Tavaly, amikor tavasszal jöttek az első szigorítások, az felért egy mélyütéssel. A forgalmunk 90 százaléka odalett. Akkor a nyár kellett is hozzá, hogy összeszedjük magunkat, azonban azóta sikerült kialakítani egy olyan működést, ami lehetővé tette, hogy most se kelljen a bezáráson gondolkodnom.

Az uránvárosi piac mellett lévő Remyben azóta is megy az ablakos kiszolgálás. És csak ez, ugyanis a kiszállításba nem vágott bele a tulajdonos. Szerinte ugyanis járatlan útra akkor sem szabad lépni, ha mindenki ezt tanácsolja. A vírusmentes időszak forgalmának nagyjából 40 százaléka megmaradt, ez pedig elég arra, hogy nullára tudjon kijönni a vállalkozás. A bezárás réme tehát nem fenyeget.

Mészáros Csaba a Remy mellett rendezvényeket is vállalt korábban, és ez most is megvan még. Családi összejövetelekre kap rendeléseket, amelyekre tálakat készít. De keres minden olyan lehetőséget, amivel egy kis pluszt tud adni. Sokatmondó, hogy még a nehéz helyzet ellenére is megtartotta régi jó szokását, és jótékonysági akciókat tart. Ahogy fogalmazott: segítenie kell másoknak mindaddig, amíg ezt megteheti.

– Van mit ennem, nem szűkölködök, így panaszra sincs okom – jelentette ki. – Az a helyzet, hogy sajnos a vendéglátós társadalmon belül nagyon nagyok az ellentétek, nagy a széthúzás. Mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti, és sokszor próbál keresztbe tenni a másiknak. Éppen ez az attitűd az, ami meggátolja például, hogy az egész szakma összefogjon, és egységesen keressen megoldásokat a pandémia teremtette kihívásokra. Pedig ötlet lenne. De persze sokaknak ki kellene mozdulni a komfortzónából. Ki kellene mozdulni az étteremből is, és például büfés, street foodos megoldások felé fordulni. Hogy csak egy példát mondjak, ott áll üresen az Expo Center. Ha a vendéglátósok együttes erővel kérnék, biztosan megkapnák, hogy ott mindenki berendezhesse az elviteles kis standját. Hiszen az emberek, vírus ide vagy oda, de éhesek. És mindig vevők lesznek a jó ételekre.

Az optimista, aki ilyenkor vág bele

Járvány és korlátozások ide vagy oda, van, aki nem hogy nem adja fel, de ilyenkor fektet be és kezd valami újba. Filákovity Dusán, a Pannon Borbolt ügyvezetőjének cége fogja tovább működtetni a pécsi Eleven borbisztrót, Eleven Vinotéka és Bár néven. Megkérdeztük az új üzemeltetőt, miért pont most vág bele az új üzletbe és mik az elképzelései.

Filákovity Dusán, a Pannon Borbolt tulajdonos-ügyvezetője

Filákovity Dusán a PécsMa.hu-nak elmondta, tisztában van vele, hogy most, amikor még nem tudni, meddig tartanak zárva a vendéglátóhelyek, kockázatos átvenni a bisztrót, de kockázat nélkül nincs üzlet. Másrészt azt tervezi, több lábon fog állni a hely, egy részét rövidesen meg is nyitják. A bisztró jelleg megtartása mellett ugyanis vinotéka is lesz az Elevenben, az pedig a korlátozások idején is nyitva tarthat. Terveik szerint az ételkínálat spanyolos, tapasos jellege megmarad, de nyitnak más gasztrokultúrák felé is. Ezen kívül szeretnének elindítani egy edukációs programot, helyi somelier-k, pincérek számára szerveznének az Elevenben találkozókat azokban az időszakokban, amikor zárva lesz a hely.

Klaszterben fognak össze a baranyai gasztrovállalkozók
A Szabad Pécs írta meg, hogy január 27-én Pécsett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara menedzselésével gasztronómiai klaszter alakult. Amint írják, az új szervezet célja egyrészt a piaci együttműködés a stratégiai és operatív célok mentén, másrészt a gasztronómia és a vendéglátás minőségi fejlesztése.


A klaszter elnöksége:

Elnök: Teleky Zoltán (Teleky Catering, ROOM Bistro&Club)

Alelnökök és kiemelt feladatkörük: Felcser Dávid (Nappali, Reggeli) – fenntarthatóság, helyi termék Gellai Gergő (Est Café, Made in Pécs Café) – rendezvények és programok, fesztivál Miszler Miklós (Mischler Cakes, Fókusz Étterem) – technológia korszerűsítés és fejlesztés Zachár Zsolt (Elefántos Étterem) – belvárosi ingatlanok és teraszok, városi bérleti kondíciók

Aláíró partnerek: Teleky Catering, ROOM Bistro&Club, Blöff Bisztró, Főnix Pizzéria, Elefántos Étterem, Rokusch Kávézó, Mevid Zrt., Pezsgőház Étterem, Nana Bistro, Mischler Cakes, Fókusz Étterem, Est Café, Made in Pécs Café, Pécsi Kávé – Bar19, Morzsa Bakery, Crystal Étterem, Nappali, Reggeli, Organik Tojás, Aranykacsa Étterem

300 millió forint kedvezményt adott a PVH tavaly
Számos pécsi vendéglátóhely működik az önkormányzat tulajdonában lévő Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. üzlethelyiségeiben. A koronavírus okozta veszélyhelyzetben az első és a második hullám alatt is jelentős kedvezményekben részesítette bérlőit a cég. Az első hullámban egy komplex díjcsökkentési rendszert dolgoztak ki figyelembe véve az adott bérlő tevékenységi körét és a vállalkozás által foglalkoztatottak számát. Egy egyszerű, mechanikus döntés helyett olyan rendszert alkottak, amely figyelembe veszi, hogy az adott vállalkozást mérete és tevékenysége mennyire teszi sérülékennyé a korlátozásokkal járó időszakban.


A szempontok függvényében a megítélt díjmérséklés 10 százalék és 100 százalék között alakult:
akik korlátozottan működtek, azoknak 10 és 60 százalék közötti kedvezmény járt a bérleti díjból, akik pedig bezárásra kényszerültek, azoknak 100 százalékos mértékű volt a bérletidíj-elengedés, ebbe a körbe tartoztak a vendéglátóhelyek is.

A korlátozások feloldása után még két hónapig éltek a kedvezmények, azaz júniusban 75 százalékos, júliusban 50 százalékos bérleti díjkedvezmény mellett üzemelhettek a vendéglátók.

Lapunk kérdésére a PVH-nál elmondták: a második hullámban a kormányrendelettel összhangban 10-75 százalékos kedvezményt adtak bérlőiknek, így a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. 2020-ban összességében 300 millió forint kedvezményt biztosított bérlőinek.

Szöveg: Pernecker Dávid, Szakács Miklós, Nimmerfroh Ferenc