A telet hatékonyan elűzték a mohácsi busók – kedden már temetik – az elmúlt pár napban, ezt az is bizonyítja, hogy kibújt az első medvehagyma! Nem kell sokat várni, hogy fokhagymaillatba boruljon a Mecsek, addig is egy kisokossal készültünk a pécsieknek, amiben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk a medvehagymáról.

hirdetés

Mit kell tudni a medvehagymáról?

A medvehagyma elnevezése beszélőnév, vagyis jól sejtjük, valóban előszeretettel fogyasztják termését a barna medvék. No nem a Mecsekben, de a baranyai vadak közt is közkedvelt étel, a vaddisznók például szívesen rágcsálják. Egész Európában megtalálható, hazánkban nagyobb mennyiségben a Zselic, a Gerecse és a Mecsek térségében terem, azon belül is Orfű környékén és a Misina déli lejtőin találkozhatunk vele nagy mennyiségben.

Csodálatosan zöldellik ilyenkor a Mecsek!

Március elején már kibújnak a hajtásai, leveleit ekkor – március, április eleje – érdemes szedni, és még a virágzás előtt, frissen kell felhasználni, mert szárítva gyógyhatásuk gyengül. Hagymáját a fokhagymáéval azonos módon hasznosítják.

Hol lehet szedni, és mennyit?

A Mecsekerdő Zrt. kezelésében lévő területeken az erdőtörvény szerinti szabályozás érvényes, amelynek értelmében állami erdőben – nem védett területen – mindenki csak saját szükségleteinek megfelelő mennyiségű medvehagymalevelet gyűjthet külön engedély nélkül, ez nem haladhatja meg a két kilót egy nap.

A fontos egyenlet: 2 kiló/fő/nap

Amennyiben valaki ennél többet akar, ahhoz külön engedély kell a Mecsekerdőtől. A Pécshez tartozó Mecseki Parkerdőben azonban teljesen tiltott a növények gyűjtése.

Mivel nem szabad összetéveszteni?

A medvehagyma szedése veszélyt is rejt magában, hisz összetéveszthető a mérgező gyöngyvirág és a kikerics leveleivel. A legnagyobb problémát a gyöngyvirág jelenti, ugyanis ez a mérgező növény megtelepszik a medvehagyma között, és mivel a növények levelei megszólalásig hasonlítanak egymásra, gyanútlanul mindkettőt begyűjthetjük. Nem túlzás azt állítani, hogy könnyen halálos kimenetelű lehet a dolog, ugyanis két-három levél elfogyasztása már elég hozzá.

Ha virágzik, már összetéveszthetetlenek

Az ebben az időszakban a hasonló külsejű kikericcsel is érdemes vigyázni – ennek is életveszélyes a fogyasztása. Igaz, ez a növény a napos területeket, réteket kedveli, míg a másik kettő az árnyas, nedvesebb helyeken nő. A növények megkülönböztetéséről itt írtunk bővebben.

Milyen jótékony hatásai vannak?

A medvehagymáról csak ódákat lehet zengeni. Bár elsősorban fokhagymás aromája miatt szeretünk vele sütni-főzni, jóval több, mint egyszerű fűszernövény. Nemcsak azért közkedvelt növény, mert isteni íze van, hanem azért is, mert jótékony hatásait napestig lehetne sorolni. A medvehagyma friss leveleiről már évszázadokkal ezelőtt tudták, hogy a szervezet salaktalanítására és erősítésére kiváló.

Gazdag vasban, A- és C-vitaminban, ma már ismert tény, hogy kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus hasmenés és szorulás ellen is jó hatású. A szédülést, a fejfájást enyhíti, a magas vérnyomást csökkenti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését, és tisztítja a vért. Emellett felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult hurut súlyosságának csökkentésére ajánlott, fejfájósoknak is kiváló „gyógyszer”, mivel minden része fejfájás-csillapító, de főként a gyökeréből készült tea.

Mit készíthetünk belőle, hogyan fogyasszuk?

Az egyik legelterjedtebb hasznosítása, ha pesztót készítünk belőle – olajjal és magvakkal összeturmixolva. A medvehagymapesztó kiváló pirítósra kenve, rántottába, de tulajdonképpen mindenbe tehetünk belőle. Nyersen feldarabolva ízesíthetünk vele leveseket, burgonyás ételeket, tésztákat. A csodás növényből készíthetünk krémlevest, de még főzeléket is. Ha szeretjük a palacsintát, ne fogjuk vissza magunkat, tegyünk egy keveset a palacsintatésztába, majd ricottával töltsük a tekercseket. Kifogástalan saláta készül a medvehagymából, csak annyit kell tennünk, hogy a rukkola és jégsaláta közé medvehagymaleveleket is keverünk.

hirdetés
Hirdetés