Soha nem látott festmény került elő Pécsről!

Ismét különleges téma kerül fókuszba a Janus Pannonius Múzeum Kávéházi esték pécsi műbarátoknak című sorozatában. Ezúttal Johann Varoni Pécs látképe (1859; vászon, olaj, 85,5×126 cm) című – nemrég előkerült – alkotásáról, a városkép műfajáról, valamint a 19. századi Pécsről beszélgetnek január 27-én 18 órától a Nappali Kávézóban (Pécs, Király u. 23-25.).

varoni_pecs_latkepe

Johann Varoni (Milánó, 1832 – Bécs, 1910) a Habsburg birodalomhoz tartozó Milánóban született. A bécsi akadémián tanult, s a korszak neoklasszicista tájképfestészetének egyik kiváló képviselője volt.

A 19. századi Pécsről festett alkotásán egy idilli hangulatú természeti környezet zsánerjelenetének hátterében jelenik meg a topográfiailag valósághű város látképe. Együtt van a képen a korabeli akadémiai tájfestészet minden toposza: gazdag lombú fák az örök nyárban, felhők a kék égbolton, csörgedező patak partján a menyecskének udvarló, görbe botjára támaszkodó juhász. Innen, ennek a bukolikus szituációnak az „antik” nézőpontjából látszik a város 1859-ben természet és történelem összefüggésében.

A rendezvényen a művészről és a képről, illetve a városkép műfajáról Nagy András esztéta, a Janus Pannonius Múzeum muzeológusa osztja meg gondolatait az érdeklődőkkel, míg a kép kapcsán Nagy Imre Gábor főlevéltáros beszél a 19. századi Pécsről. Johann Varoni festményének zenei interpretációjaként – ut musica pictura – Amtmann Prosper pécsi zeneszerző fuvolamuzsikáját halljuk Gárdai Viktória és Lázár Zsófia fuvolaművészek előadásában.

Johann Varoni Pécs látképe című alkotásáról készült másolat a megnyitó rendezvényt követően egy hónapon keresztül lesz látható a Nappali Kávézóban.

A rendezvényt anyagilag támogatta: Kosári Aurél műkereskedő és a Nappali Kávézó.