Gebauer Ernőről is szól 2012

A templomi freskók, seccók pécsi készítője 130 esztendővel ezelőtt született, s idén van éppen ötven esztendeje annak, hogy elhunyt. A pécsi Gebauer Ernő munkássága előtt emlékév megrendezésével tisztelegnek önkéntesek, akik bemutatnák Pécs egyik köztiszteletben álló művészének munkásságát.

Gebauer Ernő munkásságának nagy részét a templomi freskók, seccók készítése tette ki. Székely Bertalan tanítványaként méltó utódja lett mesterének: négyezer négyzetméter falfelületet festett 1908-tól 1961-ig. Vallási témájú freskói, seccói 57, elsősorban pécsi, baranyai és Tolna megyei templomban csodálhatók meg.

Világi témájú freskói pécsi közintézmények – többek között a Nagy Lajos Gimnázium, az Apolló filmszínház, az egykori „Nagycsemege”, a mai Király utcai kávézó – falain láthatók. Gebauer Ernő festőművészi tevékenységét a templomi festészet és a világi együtt alkotja – ez utóbbi portréképeket, tájképeket, városképeket jelent.

Gebauer Ernő Pécs város tiszteletben álló polgára volt. 1910 és 1962 között meghatározó szerepet töltött be Pécs kulturális életében – freskóival, seccóival, festményeivel, festőiskoláival, kiállítás-szervezői tevékenységével.

Mint azt L. Csépányi Katalin, az emlékév egyik szervezője lapunknak elmondta, még 2011 őszén egy Gebauer Ernő iránt elkötelezett magánszemély birtokába került a festő hagyatéka. Mindez a tény, s a művész születési-halálozási kerek évfordulója indította el az emlékév ötletét.

A gondolatot tett követte, L. Csépányi Katalin, valamint önkéntes társai, Komlós Attila, Márkus István és Weinreich László megkezdték a Gebauer Emlékkiállítás szervezését, előkészítését; ők négyen szabadidejüket áldozzák a cél érdekében. A négy civil kezdeményezéséhez csatlakozott a Káplár László Emlékére Kulturális Alapítvány és a Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter, továbbá Pandur József ny. főiskolai tanár, festőművész, művészeti író, valamint Nőt Béla festőművész.

Az emlékévnek több eseménye lesz, úgy mint egy, a Dóm Múzeumban májusban megnyíló kiállítás, s a helyi Gebauer-freskók szervezett formában való megtekintése.

Az emlékév szervezői kérik azon magánszemélyek jelentkezését, akik birtokolnak bármilyen Gebauer Ernőhöz kötődő tárgyat, alkotást, és azt szívesen kölcsönzik az emlékkiállítás idejére, hogy jelezzék ezt a szervezők felé. Ugyanígy bármilyen anyagi vagy más jellegű segítséget is elfogadnak. (L. Csépányi Katalin a 30/575-3997 és a 72/370-264-es telefonszámon, valamint a hethatar@t-online.hu e-mail címen érhető el.).

Szegénységben élt

Gebauer Ernő a rajztanári képesítés megszerzését követően négy évig a Képzőművészeti Főiskola továbbképző művésznövendéke volt Székely Bertalan tanítványaként.

A mester meglátása végigkísérte Gebauer Ernő egész életét, freskók és seccók sokaságát alkotta: összesen négyezer négyzetméter falfelületet festett meg. Első alkotása a pécsi Xavér templom oltárképe volt, ezt még rajztanárnövendék korában kezdte el.

Pécsre való visszatérését követően igen izgalmas feladat várt rá: az Apolló mozi falfestményeit készítette 1911-12-ben, de a másik két később épült pécsi mozi seccói is tőle származnak: 1921-ben a Park mozié, 1936-ban pedig az Uránia mozié. 1911-től sorra következtek a templomi faliképek: freskók, seccók – a saját összeállítású jegyzéke alapján összesen 57 templomban látni a keze munkáját. Utolsó templomi faliképe 1961-ben készült Kátolyban, azaz 79 évesen is állványokon, létrán alkotott.

A faliképeken kívül a hagyományos festőművészi alkotások is sorra kerültek ki a keze alól. Több mint ötvenéves munkássága alatt portrék, városképek, tájképek készültek, valamint festett életjelenetet vásári forgatagról, külszíni bányajelenetről, viharról.

Gebauer Ernő nagy szegénységben élt – sokat dolgozott, de kevés pénzért. A művész élete összeforrt szeretett városával, Péccsel. Festőművészi munkája, művészetszervező tevékenysége, oktatói munkája mellett kedves és szerény személye tette népszerűvé. 1962. március 24-én, 80 évesen hunyt el Pécsen.