Egy irányba húz a PMFC

Márton Gábor, a PMFC vezetőedzője szerint nem lehetett egyértelmű elvárás csapatától az őszi bajnoki cím, hiába állította be ezt így a közvélemény. Ennek ellenére remek együttes kovácsolódott Újmecsekalján, amelynek utolsó mérkőzésén már neki sem lehetett hiányérzete.

hirdetés

Nyáron az összes NB I.-es játékos távozott a PMFC-től, a helyükre egy hét alatt kellett összeszedni egy ütőképes társaságot. Az immár a PSN Zrt. égisze alatt működő szakmai stáb igyekezett olyan fiatalokat igazolni, akik korábban a klub utánpótlásában nevelkedtek. A keretben helyet kapott kilenc olyan labdarúgó is, akinek még nem volt egyetlen felnőtt mérkőzése sem.

A pécsiek azonban jól vették az akadályt, tizenhárom győzelmet arattak, egy döntetlen és egy vereség mellett, ezzel pedig őszi bajnokok lettek. Ráadásul a 15 találkozón 73 gólt rúgtak és csak 8-at kaptak.

– A parádés statisztika a játékosok érdeme, hiszen egy edző végezhet bármilyen profi munkát, ha a pályára lépők nem tesznek meg száz százalékot a sikerért – vélekedett Márton Gábor. – A nyári nehézségektől függetlenül nyilván mi is az első helyet céloztuk meg, hiszen a PMFC-től csak ez várható el, de nem biztos, hogy ez is volt a realitás. Ráadásul azt is tudjuk, az év végén kell majd elől állni.

– Úgy tűnik, jó úton haladnak.
– Bőven volt rizikó a felkészülésünkben, hiszen a játékosok korábban csak heti kétszer-háromszor edzettek. Kicsit lutri volt, hogy a heti öt tréningre hogyan reagálnak. Az elején még döcögött is a szekér, ennek ellenére az eredmények többé-kevésbé jöttek. Majd az idő múlásával egyre hatékonyabb lett a csapat. Szemmel látható, hogy mekkora fejlődésen mentünk át. A PEAC elleni 11-0-nál pedig már én is csak csettintettem… Aki ismer, tudja, ezt nem könnyű kihozni belőlem.

– Hiába az első hely, úgy véli, szükség van még néhány játékosra. Mi hiányzik a mostani keretből?
– Hamarosan kiderül, hogy lesz-e lehetőségünk megerősíteni a csapatot. Nyáron is rengeteg játékos jelezte, szívesen jönne hozzánk, mert a PMFC-ben van perspektíva. Szükségünk lenne még némi rutinra. Illetve előfordult az is, hogy meccs közben nem tudtunk megfelelően cserélni, mert vékony a keretünk és sérültek sajnos mindig akadnak. Nagy cseréket azonban nem tervezünk, mert látszik az egység az öltözőben. Ha rajtam múlik, aki megérdemli, az majd egy magasabb osztályban is megmutathatja tudását piros-fekete színekben.

– Mitől alkot ilyen erős csapatot egy néhány hét alatt összeszedett társaság?
– Jó mentalitásúak a focisták, nem szálltak el maguktól azért, mert a PMFC-ben játszhatnak. Kiemelném például, hogy sokszor faragták a játékosainkat a találkozókon, ők mégis higgadtan viselték ezt. Le a kalappal előttük! Sárgát is alig kaptunk, ősszel mi voltunk a legsportszerűbb csapat. De a focisták mellett a feleslegesnek titulált stábom is remek munkát végzett. A segítségük nélkül biztosan nem szerepeltünk volna így, ezúton is szeretném megköszönni, amit a csapatért tettek.

– Plusz a közönség is ott volt 12. játékosként…
– Igen, sokat jelent, hogy rengetegen mellénk álltak. Több százan elkísérnek minket idegenbe is, ahol rendre fergeteges hangulatot teremtenek. Felsőbb osztályokban is sok olyan csapat van, amelyik megirigyelheti a nézőszámunkat.

– Hogy látja, milyen irányba indult el nyáron a PMFC?
– A városvezetők nem ígértek Kánaánt, de amiben megállapodtunk, azt maximálisan be is tartják. Rajtuk kívül köszönettel tartozunk a klub összes dolgozójának, akik segítették a munkánkat. A PMFC most egy irányba húz. Ugyanakkor kevés szó esik arról, hogy az utánpótlásban milyen romokon kell építkezniük az edzőknek, vezetőknek. Nekik sok kudarcot kell átélniük, többnyire nem a saját hibájukból. Szerencsére azon a területen is látszik a fejlődés. Nagy meló, amit most ők végeznek. Ehhez sok türelmet és kitartást kívánunk.