1848. március 15-e a szabadság összesűrűsödött pillanata volt, egy olyan pillanat, amikor a nemzet egyszerre élte át a szabadság élményét – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a nemzeti ünnep alkalmából rendezett hétfői díszelőadáson, a budapesti Nemzeti Színházban.
A fideszes politikus hangsúlyozta: a szabadság közösségi élmény, amelyet egyedül nem lehet átélni, „csak együtt érezhetjük” azt. Navracsics Tibor kiemelte azt is, hogy 1848. március 15-én és az azt követő időszakban a nemzet fogalma – a korábbi hagyományos értelmezéstől eltérően – Magyarország minden polgárára kiterjedt. Azok a törvények, amelyeket 1848-ban fogadtak el, polgárivá tették Magyarországot.
Március 15-e ezért a polgári Magyarország születésnapja, „noha tudjuk, az áprilisi törvényeket csak április 11-én szentesítik, de március 15-e az a közösségi élmény, amikor megszületik a szabadság közössége” – mondta.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette, bár 1849 augusztusában Világosnál vereséget szenvedett március 15-e eszméje, évekkel később kiderült, hogy 1848 az a kiindulópont, ahova vissza lehet térni. 1848. március 15. a magyar revolúció, azaz újrakezdés napja – jelentette ki.
1848 az akkori történeti alkotmány keretein belül is egy alkotmányreform sorozata volt, sokan azt is mondták, hogy az 1848-as törvények tulajdonképpen új alkotmányt adtak Magyarországnak. Egy új politikai közösséget a szabadságjogok mindenki számára történő biztosításával, a modern parlamentáris rendszer kiépítésével, mindazokkal a garanciákkal, amelyek ma is itt vannak előttünk – fejtette ki, hozzátéve, hogy 1848 alkotmánya a polgári Magyarország jogi keretét jelentette a történeti alkotmányon belül.
Ahogyan 1848-ban, ma is egyetértés van abban, Széchenyi István szavaival élve: szabadság és jólét, polgári lét mindenkinek. Ez kell, hogy minden alkotmány alapja legyen – zárta beszédét Navracsics Tibor.
A díszelőadáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt államfő, illetve Boross Péter és Medgyessy Péter volt kormányfő is.
