Vásárcsarnok is lett volna a pécsi városházán

A régi városháza az 1800-as évek végén (forrás: Régi Pécs Facebook)

Június 8-án rendezték meg azt a várostörténeti konferenciát a városházán, melynek kiemelt témája pont a Pécsi Városháza volt, mely idén lett kereken 110 éves. Sok érdekességet tudtunk meg a város egyik legszebb épületéről.

hirdetés

Idén 110 éves a Pécsi Városháza, az ünnepi évforduló alkalmából a patinás épület közgyűlési termében rendeztek várostörténeti emlékkonferenciát, melyen természetesen kiemelt téma volt a városháza építésének története is.

A régi, második városháza az 1900-as évek elején (forrás: Régi Pécs Facebook)

Óvjuk a városházát

A konferencia kezdetén Páva Zsolt, Pécs polgármestere mondott köszöntőt. Kiemelte, hogy véleménye szerint az ország egyik legszebb városházája nem mindig volt a Széchenyi tér látványossága, hiszen az a városháza, amit mi ismerünk, nem mindig így nézett ki: egy időben szürke, semmitmondó épület állt a helyén. Emlékeztetett arra, hogy a ’80-as években újjászületett városháza már méltó a főtér szépségéhez, a ház beltere pedig szintén – folytatta –, hiszen elég csak a lépcsőház kovácsoltvas korlátjaira tekinteni, a nemrégiben megújult és Zsolnay-motívumokkal díszített portára, ahhoz hogy érezzük azt a polgári hozzáállást és hangulatot, amit egy ilyen épületnek tükröznie kell – mondta.

– A városháza a pécsiek öröksége, ezért meg kell védenünk. Nagy becsben tartjuk, óvjuk, rendszeresen végzünk állagmegvédő, felújító munkákat. A homlokzat megóvása érdekében végzett munkák mellett ezért többek között neves pécsiek és pécsi polgármesterek emléktábláit is elhelyeztük és elhelyezzük az épületben – mondta a városvezető.

A régi városháza az 1800-as évek végén (forrás: Régi Pécs Facebook)

Amikor a városházán robbanás történt

Lovász István a város főjegyzője hangsúlyozta, hogy az egyik legszebb vidéki magyar városháza megépítése korát meghaladva vált Pécs egyik fontos szimbólumává, ez pedig – folytatta – talán a mai napig igaz is. Lovász ezután a városháza történetére térve idézte fel annak az 1896-ban történt robbanásnak a részleteit, melynek következményeként kellett megépíteni azt a – sorban a harmadik – városházát, amit ma láthatunk a főtéren. Az akkori főtér szinte zsúfolásig megtelt a vásározóktól, és a városházára is siettek a városi elöljárók, hiszen közgyűlési nap volt.

Több pavilon is összedőlt a robbanás erejétől

A városháza aljában működött fűszerboltban bekövetkezett robbanás kilométerekkel arrébb is megrázta a várost. A balesetben a városházára igyekvő akkori polgármester, Aidinger János is súlyosan megsérült, a detonáció által keletkezett légnyomás messzire repítette. A robbanás következtében heten életüket vesztették, több százan pedig megsérültek. És hogy mi okozta a robbanást? Az, hogy a fűszerboltban 40 kilogrammnyi puskaport tároltak a szüreti tűzijáték alkalmára, amit a bolt tulaja feltehetően égő szivarjával véletlenül robbantott be, de az sem kizárt, hogy részeg volt.

Mi minden lett volna a városházán?

Pilkhoffer Mónika, a PTE BTK Modernkori Történeti Tanszékének oktatója tartott ezután előadást a városháza történetéről. Emlékeztetett arra, hogy a török uralom megszűnése után az első városházát Pécsen 1698-ban építették, majd az 1710-ben egy tűzvészben jelentősen károsult, de később eredeti formájában újjáépítették. 1834-ben a helyén épült egy kétszintes klasszicista stílusú városháza Piatsek József tervezésében, több mint 80 ezer forintból. A jelenlegi neobarokk épület Lang Adolf tervei alapján 1907-ben készült el sok-sok pályázati hercehurca után. Lang vélhetően azért kapta meg a munkát, mert ő tervezte a Pécsi Nemzeti Színház épületét is. Érdekesség, hogy az egyes pályázati tervekben borkóstoló-pince, vásárcsarnok, múzeum és rendelő is helyet kapott a városháza aljában.

A városháza aljában volt az Állami Áruház (forrás: Régi Pécs Facebook)

Pilkhoffer Mónika elmondta, hogy az első városházák mindössze egyetlen helyiségből álltak, ahol az önkormányzás, igazgatás és bíráskodás folyt – csak a 19. század elejétől váltak többhelyiséges épületté. A földszinten kaptak helyet a városiakat érintő ügyintézési irodák, az emelten pedig a városvezetők dolgoztak.

Szinte nincs olyan városháza, melynek nincs tornya – derült ki az előadásból. A pécsi városháztorony is – mint mondta – azt a célt szolgálta, hogy messziről észrevegyenek közeli tüzeket és ellenséges seregeket. De persze nem csak a védelem és a közigazgatás volt a szerepe a háznak, hiszen – mint mindenhol – a város gazdasági erejét és önállóságát jelenítette meg ez az épülettípus.

Az egyik terv: így is kinézhetne ma a városháza

Pécsett a gazdasági erőt jól mutatta az, hogy a harmadik, azaz a mai intézmény aljában üzlethelyiségeket alakítottak ki, ami kitűnő bevételi forrás volt, nem csak a ház fenntartásához, hanem az építéséhez is, hiszen az jól jött a felvett építési hitelek mellett. A pécsi városháza tornya pedig azért nem az épület főtérhez közelebb eső sarkán áll, mert akkor a boltok falát meg kellett volna vastagítani, hogy elbírják. Ha pedig vastagabbak lettek volna a falak, a boltok kisebbek lettek volna.

A városháza egy érmén

Egy másik előadás is szorosan érintette a városháza témakörét a konferencián. Raỳman János, a Baranya Megyei Éremgyűjtők Egyesületének elnöke a pécsi városházát ábrázoló emlékérmekről tartott rövid előadást. Hangsúlyozta, hogy míg a városháza képeslapokon már a 20. század elején látható volt, addig emlékérmeken közel sem szerepelt sokszor az épület. A minden évben kiosztott pécsi Városháza Emlékérmen azonban a mai napig ott áll az épület. Az érmet, melynek hátoldalán a város címere áll, 1991-től kezdve készítik, és – mint Raỳman mondta – a szocialista városi kitüntetéseket váltotta fel.