A párásító és a párátlanító: melyik kell nekem?

Hirdetés

Az otthonok levegőminőségének meghatározása szempontjából az egyik lényeges kérdés, hogy milyen a beltéri levegő páratartalma. Természetes állapotban gyakran a végletekkel találkozunk, tehát vagy túl párás, vagy túl száraz a levegő. Egyik sem egészséges, és nem mondható ideálisnak, éppen ezért érdemes megtalálni az arany középutat.

Honnan tudhatom, hogy szárítani vagy párásítani szükséges a levegőt?

Az egészségügyi szempontból ideális páratartalom 50% körüli érték lenne, amit 20-22 Celsius fokkal párosítva szükséges biztosítani. Amennyiben ennél magasabb a lakásban lévő páratartalom, az kedvez a kórokozóknak. Ugyanis ezen körülmények között sokkal könnyebben tudnak szaporodni, például számolhatunk a penészgomba megjelenésével, de a vírusok és baktériumok is sokkal jobban érzik magukat, ha ilyen környezetet biztosítunk a számukra.

A téli időszakban ez különösen kellemetlen, hiszen így sokkal könnyebben fertőzzük meg a velünk együtt élőket. Válassz a Szellőző shop párátlanítókészülékei közül, és állítsd be lakásodban az ideális páratartalmat!

Amennyiben túl száraz a lakás levegője, az is okozhat problémákat, azonban sokkal kevesebb mellékhatással jár, mint a túlzott páratartalom.

Mérjük a lakásban lévő páratartalmat!

Ahhoz, hogy ideális keretek között tudjuk tartani a páratartalom értékét, mindenképpen mérni szükséges azt. Ehhez választhatjuk a hagyományos mérőeszközöket, vagy a ma oly divatos okoseszközöket. A szenzorok beépítésével ugyanis állandóan naprakész információt nyerhetünk ki, aminek segítségével változtatásokat eszközölhetünk.

Amennyiben túlságosan kiszárítjuk a lakás levegőjét, az egy huzamosabb tartózkodás esetén a nyálkahártya kiszáradásához is vezethet. Ez pedig szintén alkalmas arra, hogy kellemetlen tüneteket okozzon, akár kötőhártya-gyulladás is lehet a következménye, de az irritáció mindenképpen borítékolható.

Hogyan kerül pára az otthonunkba?

Érdemes elsősorban tisztázni, hogy mit értünk pára alatt. Ez tulajdonképpen az a nedvességtartalom, ami megtalálható a beltéri levegőben. Ennek a mennyisége alapvetően attól függ, hogy milyen évszak van, milyen fűtési rendszereket alkalmazunk, illetve hogyan szellőztetjük a lakásunkat.

Hatással vannak az időjárási jelenségek is a mérhető értékekre, jellemzően a nyári záporok idején tapasztalhatjuk, hogy amikor a kinti páratartalom jelentősen megnő, azt a belső terekben is érzékeljük.

Az otthonokban is zajlik jó néhány olyan folyamat, aminek következményeként plusz nedvesség kerül a levegőbe. A kinti páratartalmon kívül ilyenek a háztartási tevékenységek. Ezek közül néhány kifejezetten páratermelő tevékenységnek számít, mint például a sütés, a főzés vagy a mosás, a fürdés, illetve a ruha szárítása. Legyünk óvatosak!

(x)

Hirdetés