Minimum 2,5 kilométeres leszállópálya és évi 500 millió kell egy jól menő reptérhez, na meg ütős marketing. Pécsen egyelőre egyik sincs. Utánajártunk, hogy a két hazai, vidéki reptérnek és Eszéknek vajon miért megy jobban, mint nekünk. Hacsak nem a látszat csal.
Magyarországon a pesti Liszt Ferenc Reptéren kívül Debrecenben és Sármelléken működik nemzetközi repülőtér. Emellett a Pécstől egy órányi autóútra lévő Eszék rendelkezik még olyan légikikötővel, ahonnan célba vehetjük Európa országait.
A számok azt mutatják, hogy mindhárom reptéren jóval komolyabb az utasforgalom, mint a pécsin. Utánajártunk, hogy valóban sikeresebbek-e ezek a repterek, mint a miénk, és ha igen, hogy csinálják.
A sármelléki, volt katonai légikikötőt Hévíz önkormányzata működteti saját cégén keresztül. Adottságai jóval meghaladják a pogányi airport képességeit: 2500 méteres kifutóval rendelkezik, s akár óriásgépek is landolhatnának rajta. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a város, az állam közel 200 millió forinttal járul hozzá a 435 milliós költségvetésükhöz, talán nem is meglepő, hogy a forgalom szépen alakul.
Igaz, Hévíz és a Balaton közelsége miatt főként a beutazó (gyógy)turisták révén népszerű a reptér.
Papp Gábor polgármester elmondta: az évi „műveletszámuk” 2000-2500 között változik, s főleg Németországból és Oroszországból származó gépekkel fogadják a turistákat.
– A Lufthansa gépei Frankfurt, Düsseldorf, Berlin, Hamburg reptereiről hozza az üdülni vágyókat, a Germania pedig Berlinből, Erfurtból, Lipcséből és Drezdából, ugyancsak hetente. Az oroszok is minden héten küldenek egy-egy gépet Moszkvából a Yakutia és a Tatarstan légitársasággal. Májustól októberig az Air Baltic Sármellék-Riga hetente induló menetrend szerinti gépet is reptet itt – magyarázza Papp.
Debrecenben szintén 2500 méteres a kifutó, azaz a fapadosok által preferált gépek is leszállhatnak rajta.
Gulyás Péter forgalmi igazgató tájékoztatása szerint évente 400 millióból gazdálkodhatnak. A forrás felét adják a saját bevételek; a fennmaradó részt ők pályázatokból és tagi kölcsönből, azaz önkormányzati bevételből fedezték tavaly. Az alföldi reptér évi 1500 le- és felszállást produkál, de idén a menetrend szerinti és charterjáratok jelentősen megnövekedett száma miatt meghaladhatja ez a szám a 2000-et is.
– A reptérről elérhető London és Eindhoven. Az angol fővárosba heti öt, a holland reptérre heti két-két járat közlekedik. Április végétől Dortmundba szintén heti két alkalommal közlekedik járat – közölte Gulyás. Az utasok legnagyobb része diák, vendégmunkás, s persze turista.
A hamarosan induló nyári charterszezonban Törökország, Tunézia, Bulgária és Egyiptom válik elérhetővé az utazásszervezők bérelt gépeivel, míg a már sok éve sikeresen üzemelő, Németországból rekreációs célból beutazó vendégeket szállító járat is jön Debrecenbe.
Dragovácz Márk, a pécsi repteret üzemeltető cég vezetője azt mondja, a pogányi kifutó a többihez képest rövidnek számít: 1500 méter hosszú és 47 tonna teherbírású, azaz maximum 90-100 fős gépek tudják azt használni. Éppen emiatt a kisebb charterek és a nem fősodorba tartozó, menetrend szerinti gépek fogadására alkalmas elsősorban, valamint a sportcélú repüléseket lehet rajta bonyolítani. Ennek ellenére 3.500 le- és felszállást tudnak levezényelni az irányítótoronyból. Főként a kisgépek pilótái választják Pécset, akik Debrecent és Sármelléket az adminisztrációs akadályok miatt el is kerülik.
Az üzemeltetők reménykedtek benne, hogy egy komolyabb marketingmunka meghozza eredményét és ismét charterek vagy akár menetrend szerinti gépek szállhatnak a magasba, de erre ma kicsi az esély.
– Sajnos minden erőfeszítés ellenére úgy néz ki, hogy idén sem charter-, sem menetrend szerinti járatot nem fogunk tudni indítani. Ennek részben pénzhiány, részben a régió piaci, gazdasági helyzete az oka – magyarázza a reptér igazgatója.
Ezzel együtt tavaly jócskán nőtt a cég saját bevétele, nagyjából 90 millió forintra. A várostól 27 milliót kapott az üzemeltető cég, míg a fennmaradó részt az állam biztosította. Így alakult ki 2012-ben a 178 millió forintos büdzsé.
[frame]
A régióval van a baj?
Érdekesség, hogy Eszék kifutója szintén 2500 méteres, s szintén komoly pénzből, összesen 1,5 millió eurós támogatással tartják fent. Ennek felét fizeti a horvát állam, másik felét pedig a város és a megye adja nekik. Mégsem szárnyal annyira a reptér, mint Sármellék és Debrecen – meglehet tehát, hogy a fogyasztóképes kereslet hiányzik térségünkből. Eszéken 1600 le- és felszállást abszolválnak évente, s 150 ezer embert mozgatnak. Idén, jövőre és 2015-re kötelezettséget vállaltak, hogy heti rendszerességgel indítanak Croatian Airlinesos járatokat Splitbe és Dubrovnikba. Emellett a nyáron eseti jelleggel Stuttgart, Frankfurt, London szerepel a palettán.
[/frame]
