Hirdetés

A szakavatottakon kívül keveseknek lehet ismerős Mendlik Oszkár – Oscar Mendlik – neve, aki egy 19-20. század fordulóján élt magyar festőművész. Holland felesége révén Hollandiában telepedett le, nemzetközi hírnévre tett szert. Mégis, az első világháború kellős közepén Pécsre terelődtek a gondolatai, és három éven keresztül minden karácsonykor óriási összegekkel jótékonykodott a hadiárváknak. Kevesen ismerik a történetét.

Egy egész cikket felemésztenének azok a pázmányi barokkos, szóvirágokkal teli mondatok, amikkel a pécsi újságírók magasztalták a pécsi származású Mendlik Oszkárt nemes szíve miatt.

[su_quote]Amiben a legönzetlenebb, legtisztább emberszeretet magasan lobogó lángja ég (…) a kemény bordák alatt, amelyek éppen úgy formálódtak és fejlődtek, mint azok, amelyek a milliomosok érzéstelen, rideg, kérges szívét födik s mégis milyen más szív rejlik ezek alatt.[/su_quote]

Azért ez még a kor stílusához képest is jól mutatja, mennyire hálásak voltak a helyiek a neves – éppen Hollandiában élő – festőnek.

Mendlik ugyanis nem tett mást, mint több művét is pénzzé tette, a befolyó összeget pedig három egymást követő karácsonyon elutalta Pécsre kifejezetten azzal a szándékkal, hogy a háborúban megrokkantak gyermekeinek, az elesettek árváinak és a leginkább rászorulóknak boldogabbá tegye az ünnepét.

[su_note note_color=”#6a8eaa” text_color=”#000000″]Érdemes megvizsgálni, vajon miért éppen Pécset választotta a művész, milyen kötődése van hozzá? Mendlik Oszkár Ung vármegyében, Radváncon született Mendlik Ferenc fiaként. Nagyapja volt pécsi, a család feje, Mendlik János tanító. Negyvenhét éven keresztül tanított Pécsett, tehetős felmenőkkel rendelkezett. Számos gyermeke született, több közülük elhagyta a várost – egyikük Mendlik Ferenc volt, a festő édesapja.[/su_note]

Mendlik elsősorban a természetábrázolásai miatt vált híressé

1915 decemberében Mendlik több mint tizenkétezer koronát küldött a pécsi polgármesternek, Nendtvich Andornak, hogy ebből az összegből karácsonyi ajándékot biztosítsanak az elesett hősök árváinak, a sebesültek és rokkantak gyerekeinek. Ezt megismételte egy évvel később, akkor nyolcezret utalt a pécsieknek.

[su_quote]Nekünk nincs palétánk, hogy allegóriát fessünk s az ő alakját ebben buzdító például, időtlen időkig élő emlékezetül megörökítsük, de a szóvirágok színes mezejéről szedünk virágot s koszorúba kötve ünnepélyesen nyújtjuk feléje, hogy elismerésünknek, őszinte hálánknak a magunk módja szerint adjunk kifejezést.[/su_quote]

1916 januárjában egészen pontosan 417 gyermeknek adtak át ajándékokat a városházán az adományból. Az ünnepélyen az érintetteken kívül minden városi nagyság megjelent, élükön Nendtvich polgármesterrel. A kis csomagok mellé az édesanyáknak ajándékutalvány is járt, amivel 1 kilogramm zsírt és 1 kilogramm szenet lehetett vásárolni.

A festő második körben nyolcezer koronát utalt Pécsre 1916 decemberének második felében. Egy levelet is mellékelt a küldeményhez, amit a pécsi polgármesterhez címzett. Ezúttal is arra kérte Nendtvich Andort, hogy a leginkább rászorulók számára készítsenek ajándékokat az összegből. Szólt a pécsi hölgyekhez is, akiket a tavalyihoz hasonlóan megint bátorított a jótékonykodásra saját forrásból is.

Városháza a 20. század elején – itt osztották ki az árváknak az ajándékokat

Az összeg közvetlenül az ünnepek előtt érkezett meg, így már nem volt mód átadni a beszerzett ajándékokat a hadiárváknak. Ez végül 1917. január 15-én történt meg a városháza dísztermében. Kész ruhák, cipők, cukrok, játékok – mind gazdára találtak. A pécsiek nagylelkűségék mutatja, hogy a ruhákat szinte kivétel nélkül csak helyi asszonyok készítették, a legnagyobb pécsi családok nőtagjai pedig további adományaikkal jótékonykodtak: Sikorsky-Zsolnay Júlia, Littke Jenőné, Lakits Margit.
Több mint háromszáz gyermek jutott ajándékhoz az eseményen, ahol Mendlik Oszkárt a fentiekhez hasonló körmondatokban méltatták.

A festő nem hagyta magára a pécsi árvákat a rá következő évben sem. 1917 karácsonyán újra több száz gyermek kapott ajándékot Mendlik jóvoltából. Az egyre jobban kifáradt és a háborútól megcsömörlött pécsieknek, az egyre szaporodó hadiárváknak nagy örömet okozott az a rengeteg adomány, amit a Hollandiában élő pécsi gyökerekkel rendelkező művész juttatott el ide.

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét