Rendkívüli közgyűlés: tavalyi zárszámadás, idei költségvetés, új vásárcsarnok

A július 15-ei rendkívüli közgyűlés legfontosabb témája a tavalyi költségvetés végrehajtása és az idei költségvetés módosítása. Komoly a szócsata.

hirdetés

A közgyűlési munka megkezdése előtt Fogarasi Gábor önkormányzati képviselő, a Népjóléti és Sportbizottság elnöke emlékezett meg a kilencvenegy esztendős korában elhunyt Tass Olga, pécsi születésű olimpiai aranyérmes és világbajnok tornászról.

Ezt követően zárt ülés következett, melyen a 2020-as városi kitüntetések adományozásáról döntöttek.

Balról jobbra: Ruzsa Csaba, Péterffy Attila, Bognár Szilvia

1. napirendi pont: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2019. évi költségvetésének végrehajtása

A 2019-es zárszámadás elfogadásának tárgyalása kapcsán a legfontosabb tudnivaló, hogy a tavaly októberi választásokat követően a városvezetés ígéretet tett arra, hogy pénzügyi átvilágítást fog végrehajtani egy külsős pénzügyi könyvvizsgáló bevonásával, aki a kötelezettségállományokat és az összes feladat kapcsán keletkezett szerződéseket és állapotokat már át is tekintette. Az átvilágítás során fény derült egy jelentős vállalti adósságállományra, valamint a könyvvizsgáló megállapította, hogy a működési hiány fedezésére a belügyminisztériumtól felvett 8,5 milliárdos támogatás visszafizetése a 2019-es költségvetési gazdálkodás során nem került figyelembevételre a város által.

Valójában 9,5 milliárdról 8,5 milliárd forintra csökkent a tartozás, azonban ennek ellenére a város tavaly összesen 4,9 milliárd forint értékben döntött olyan források elköltéséről, melyekkel a szakértők szerint tartalékolni kellett volna. Az előterjesztésben foglaltak szerint ez az „alapvetően felelőtlen és a város pénzügyi helyzete tekintetében a racionalitást nélkülöző döntéssorozatot” felülvizsgálták 2019 novemberében. A felülvizsgálat eredményeként a tavaly decemberi közgyűlés során az új városvezetés döntött több korábbi kötelezettségvállalás megszüntetéséről, ekkor pedig a fent említett 4,8 milliárdból 2,8 milliárdot visszavettek, ami az idei maradvány tekintetében jelenik meg. A városüzemeltetési és fejlesztési célokra, valamint a zöldprogramokra vonatkozó keretek maradtak meg, mintegy 2 milliárd forint értékben.

Ezzel szemben a pécsi Fidesz a Magyar Államkincstár állásfoglalására hivatkozva azt állítja, hogy az előző városvezetés 3,7 milliárd forintos pluszban adta át a város kulcsát az új városvezetésnek.

Csizmadia Péter (Fidesz) a vita megkezdésekor lényegében elismételte keddi sajtótájékoztatójának szövegét: A zárszámadás lényeges pontját nem említette meg Péterffy Attila az előterjesztés ismertetésekor. Ez az, hogy az előző városvezetés felelős gazdálkodás eredményeként a fent említett 3,7 milliárdos pluszban adta át a város vezetését, amit az új városvezetés tagadott és többször egymásnak ellentmondó hiányokat emlegettek a sajtóban. A 3,7 milliárdos pluszt az államkincstár is megerősítette korábban. Az új városvezetés ezért tartozik egy bocsánatkéréssel Páva Zsolt volt polgármesternek.

Csizmadia Péter

Ruzsa Csaba alpolgármester: A külső szakértők megállapították a 4,8 milliárdos hiányt. Összesen pedig 7 milliárd feletti hiánnyal adták át a várost. Ez nem felelős és takarékos gazdálkodás.

Csizmadia Péter: A működési egyenleg a legfontosabb a zárszámadás kapcsán, ami az államkincstár szerint plusz 3,7 milliárd. A szavak, amiket keresnek a „köszönet” és a „bocsánat”.

Péterffy Attila polgármester: Csizmadia Péter elismerte, hogy hiánnyal adták át a várost. A tények nem az általa elmondott „rózsaszínt happy endet” erősítik meg.

Kővári János (ÖPE-KDNP): A számokról kell szólnia a vitának. A működési többlet 3,7 milliárdos többlete pedig tény. Az elmúlt 10 évben minden évben volt működési hiány, de 2010 és 2014 között ez csökkent, a következő három év során pedig nőtt (2015-2017-ben). A 2018-as évnek 4,5 milliárdos plusz volt a vége, tavaly pedig az említett 3,7 milliárdos plusz. 2012-től 2019-ig 4,5 milliárddal nőtt az iparűzésiadó-bevétel, amiből most az új városvezetés gazdálkodhat. A 2019-es zárszámadás elfogadásával lezárulhat végre az elmúlt időszak hisztériakeltése, amit az új vezetés keltett. A szocialista városvezetés idején mindeközben több mint 40 milliárdos adósság halmozódott fel, amit tovább görgetett a fideszes vezetés.

Péterffy Attila: 2014-ben nulla adóssága volt a városnak.

Schmuck Roland (Mindenki Pécsért Egyesület-MSZP-frakció): A számokkal nem lehet vitatkozni, azokat kell elfogadni. Tény az, hogy nem volt felelős az előző városvezetés gazdálkodás, hiszen akkor nem kellett volna a 8,5 milliárdos adósságot orvosolni.

Nyőgéri Lajos (MSZP): Az előző városvezetés a 2018-as állapotokat adták át, nem a 2019-est. Az önkormányzatnak visszafizetési kötelezettsége van a 8,5 milliárdos adósság tekintetében, ez pedig az előző városvezetés idején jött össze. Az új városvezetés nem rontott el semmit, csak átvette a hiányt. Kővári János „takarékosan bánik az igazsággal”, amit állít az „fake news halmaz”. Hozzátette, a 2015-2017 közti gazdaságért felelős alpolgármester nem volt a helyzet magaslatán (Girán Jánosra utalva).

Kővári János: A pécsi polgárok döntik el, hogy ki mond igazat. A számok, amiket említett, tények, nincs min vitatkozni. 2015-2017 között valóban felhalmozódott 9,5 milliárdos hiány. A vitának nincs értelme, csak a „hisztériát próbálják meg fenntartani”.

Kővári János

Az ülésen résztvevő Keresztes Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője kért szót: 2014-ben a kormány (a magyar adófizeők pénzén) vállalta át az adósságot, ekkor szabadult meg a város a több mint 40 milliárdos adósságtól. Kővári János 2017 végén mentőövként emlegette a kormányhitelt, amivel a felelőtlen gazdálkodást lehet rendbe tenni, majd 2019 elején arról beszélt, hogy az önkormányzat 4 milliárdos hiánnyal akarja elfogadni a költségvetést. Tény, hogy jót nem lehet elmondani a korábbi balliberális városvezetés gazdálkodásáról. De a fideszes városvezetésnek is volt 10 éve, hogy konszolidálja a további adósságokat és problémákat. Ha közös érdek, hogy Pécset segítsék, akkor miért hallgat Kővári János, amikor Pécset az állam megszorításokkal sújtja a járványidőszakban. Sem Kővári, sem Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő nem tesz ezek ellen az intézkedések ellen. Ő benyújtott a parlamentben egy költségvetési módosító javaslatot, amely Pécset segítette volna, de például Hoppál Péter országgyűlési képviselő ellene szavazott. Mind a két városvezetés megbukott a gazdaság helyreállításában, és most van itt a lehetőség, hogy ezt meglépjék, csak fel kell emelni a szavukat a kormányzati megszorítások ellen.

Kővári János: Az ÖPE tett javaslatokat azokban az években, mikor nem volt megfelelő a gazdálkodás.

Barkóczi Csaba (Fidesz): Az ellenzéki előválasztási „casting” része, hogy megszólalhat Keresztes László Lóránt?

Keresztes László Lóránt: Nem kampányol, felelős országgyűlési képviselőként a pécsiekért tesz. Csizmadia Péternek is része van abban, hogy az előző városvezetés milyen állapotban hagyta a várost, hiszen képviselő volt 2014 és 2019 között. A cél az lenne, hogy együtt, összefogva a fideszes és ÖPÉ-s képviselőkkel küzdjenek Pécsért az országgyűlésben is.

Csizmadia Péter: Tiszteletet tanúsít az LMP-s képviselő iránt, de az önkormányzati elvonásokkal kapcsolatban érdemes elmondani, hogy a 2021-ben jelentős támogatást fognak kapni az önkormányzatok. Nem illik ez a kampányízű hozzászólás Kereszteshez. A pécsiek pedig számíthatnak a Fidesz-frakció munkájára.

Berényi Zoltán (ÖPE-KDNP): A 2020-as költségvetésben jóval kevesebb támogatást kapnak a civil szervezetek, mint amekkorát a 2019-es költségvetés idején kaptak (több mint 160 milliót).

Vári Attila és Barkóczi Csaba

Ruzsa Csaba: 2019-ben 4,8 milliárdnyi hiány volt. Az átadás-átvétel során még mindig „jönnek elő csontvázak”, például ilyen a PSN Zrt. adóssága (tavaly 100 milliós rezsit nem fizettek ki). A lényeg, hogy tavaly egymilliárdot sikerült visszafizetni, de ettől még maradt 8,5 milliárdnyi hiány.
A rendelet megalkotását (24 igen, 1 nem, 1 tartózkodás) és a határozati javaslatot (18 igen, 7 tartózkodás) a közgyűlés elfogadta.

2. napirendi pont: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2020. évi költségvetésének módosítása

Ahhoz, hogy a szerteágazó vita némileg érthetőbb legyen, az napirendi pont kapcsán a következőket jó tudni:

A módosítási javaslat kapcsán az egyik legfontosabb tényező, hogy a 2020-as költségvetésben létrejött a veszélyhelyzeti alap, melynek célja az önkormányzati hivatal, cégek és intézmények munkahelyeinek védelme, valamint a járvány során bajba jutott pécsi vállalkozások támogatása, a munkahelyek megőrzése és a turizmus újraindítása volt. Az alap kiemelt célja volt továbbá a járványügyi veszélyhelyzet alatt a szociális szférában dolgozók munkavégzésének megvédése és támogatása, valamint az óvodai és bölcsődei dolgozók normatívájának fenntarthatósága.

A bevételkiesések ellensúlyozására a veszélyhelyzeti alap felállítása mellett fel kell használni a tavaly decemberben végrehajtott költségvetési felülvizsgálat eredményeként létrehozott – az első napirendi pontnál említett – 2,8 milliárdos tartalékot. A 2020-as költségvetésben a járvány gazdasági hatása miatt mutatkozó közel 3 milliárdos hiány (kiadásnövekedés és bevételkiesés) fedezetét ezzel tudják tehát biztosítani.

Mindehhez tudni kell, hogy jelenleg az önkormányzat Pénzügyi és Költségvetési Főosztályával gyakorlatilag hetente-kéthetente vizsgálják felül a költségvetés állapotát, melynek folyamatos monitoringja augusztus 31-ig tart a veszélyhelyzeti alapon belül. Ez azonban lehet, hogy szeptembertől sem fog változni, de az ősz első hónapja abban a tekintetben vízválasztó lesz, hogy látni fogják: a gazdasági újranyitás folyamatában a cégek milyen mértékben tudnak az adóbevételek tekintetében teljesíteni. Itt kell megemlíteni, hogy a kisebb és nagyobb pécsi cégek véleményét figyelembe véve azt látja a városvezetés, hogy az idei adóbevételek – melyek 9,6-9,7 milliárdra voltak tervezve – 2 milliárd forinttal csökkentek, és azzal kell számolni, hogy idén és valószínűleg jövőre is jelentős adóbevétel-kiesés várható a gazdaság visszaesése miatt.

Az adóbevétel kiesése mellett számolni kell a közvetlen kormányzati intézkedések hatásaival is mintegy 700-780 millió forint értékben. A gépjárműadó elvétele és a fizetős parkolás felfüggesztése mellett az idegenforgalmi adó idei évi 100 millió forintos bevétele is csökkeni fog, de a kieső összegek elvileg pályázat útján visszakaphatók a kormányzattól. A pályázaton a városvezetés már dolgozik is.

Fontos tényező, hogy az önkormányzati cégek esetében üzleti terveik teljes újradolgozására volt szükség a Pétáv Kft. kivételével. A cégek jelentős bevétel kieséssel kell, hogy számoljanak a koronavírusjárvány hatása miatt. A bevételkiesés mértéke elsősorban a Tüke Busz Zrt.-t, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt.-t, a Pécsi Állatkert Nonprofit Kft.-t, valamint a kulturális és sportcégek mindegyikét érinti. Az eredeti tervekhez képest a bevétel kiesés közel 2 milliárd forint összeget tesz ki. Ezért újraterveztették az egyes üzleti terveket olyan célok mentén, mint a munkahelyek megőrzése, a járvány előtt tervezett béremelések megvalósítása, a bevételkiesés miatt szükséges önkormányzati támogatás összegének meghatározása.

A módosítási tervezetben szerepet játszik az is, hogy a kulturális-, civil- és sportkereteket a veszélyhelyzeti alap létrehozásával felfüggesztették, azonban a közgyűlést követően ezekből a keretekből újra megkezdődnek a kifizetések. Fogarasi Gábor, az önkormányzat Népjóléti és Sportbizottságának elnöke lapunknak korábban már elmondta, hogy az önkormányzat a közeljövőben egy 65-70 millió forintos keretből támogatja a kisebb, de eredményesebb pécsi sportegyesületeket és klubokat, valamint a város paralimpikonjait és olimpikonjait.

A civil- és a kulturális egyesületekkel egy ehhez hasonló egyeztetést folytattak, és többek között megvizsgálták, hogy esetükben sehol ne alakulhasson ki rezsitartozás és ne halmozódjanak fel olyan kötelezettségek, melyek problémát okozhatnak működésükben. Azokról az összegekről, melyeket most nem osztanak ki, a veszélyhelyzeti alapban maradnak és értelemszerűen a szeptemberi-októberi időszakban döntenek majd róluk.

Tényező továbbá a módosítási javaslatban, hogy a járvány utáni nyitást követően felléptek olyan közbiztonsági problémák – főként Pécs keleti városrészében – melyeket kezelni kell. Ebben játszhat nagy szerepet az ősszel 40 millió forintból megépülő meszesi közbiztonsági centrum, melyről az előterjesztés kapcsán szintén döntenie kell a közgyűlésnek.

A járvány második hullámára is fel kell készülni, ehhez is szükségesek lesznek majd források.

Ruzsa Csaba a napirendi pont tárgyalásakor köszönetet mondott a Magyar Államkincstár munkatársainak a szakmai segítségéért, különösen az óvodai és bölcsődei dolgozók bérével kapcsolatos normatívák megőrzését illetően. Az alpolgármester megköszönte a Belügyminisztérium és a rendőrség együttműködését is, elsősorban a közrend és közbiztonság területén.

Csizmadia Péter: Vannak részei a költségvetésnek, melyeket támogatni tudnak, de olyanok is, melyeket nem. Alulfinanszírozott a tervezetben több cég és intézmény, ami működési zavarokat okozhat. Egyelőre a cégek nem látják még, hogy a járvány mekkora mértékben érintette őket gazdaságilag. Egyelőre a járvány második hullámának megelőzésével kapcsolatos költségek sem láthatók előre.

Ruzsa Csaba: Próbáltak valamilyen szintű felmérést végezni a cégekkel, két-három tényezőt láttak a felmérésből, ami kockázatot jelent, ilyen a turizmus, a közlekedés (a bérletek értékesítése alulmaradt az elvárásoknak), a vízszolgáltató működése és az állatkert működésének finanszírozása, valamint a bérek emelése (az állatkert jó munkát végez, jók az újranyitás utáni bevételeik). 18-20 százalékos bevétel-elmaradás következhet be a jó cégeknél, akik gyengébbek, azoknál 45-50 százalékos elmaradás is összejöhet az előrejelzések szerint. A veszélyhelyzeti alap megtartásnak célja, hogy a második hullám esetén abból is tudnak gazdálkodni, segíteni a cégeknek, megkezdték a védekezési eszközök beszerzését. A sporttámogatások esetén is gazdaságosan kell dönteni annak kiosztásairól, a veszélyhelyzeti alapra tekintettel. Az ECSGYK és az INSZI keretét is meg kell emelni. A kulturális intézményeket a járvány jelentősen érintette, a béremelés ezekben az intézményekben egyelőre nem is reálisak ezért. A meszesi közbiztonsági centrum tekintetében is gyorsan kell lépni. A lényeg minden említett területen, hogy a bérek megőrzése mellett hogyan tudnak felkészülni az őszre. Elmondta, a 2020-as és a 2021-es évek során visszaeséssel is számolnak, ezek 4 milliárdos kiesést okozhatnak.
Úgy fest, szeptember végén, október elején tudják majd levonni a tapasztalatokat, és ezekkel lehet kalkulálni az idei költségvetésre vonatkozóan.

Schmuck Roland: A bevételek tervezése reális, teljesíthető, és még egy kicsit talán pesszimista is, ami a költségvetés szempontjából jó.

Kővári János: Amennyire lehet, valóban próbálják óvatosan tervezni a költségvetést. Ez dicséret. Viszont nem érzékelhető, hogy a városvezetés hogyan próbál „előre menekülni”. A Tüke Busz üzleti tervében például másként kellene csinálni dolgokat: nem olyan nagyok a veszteségei a cégnek, mint ahogy azt feltünteti a városvezetés. Racionalizálni kellene a fonódó járatok kérdését, mert ilyen finanszírozással nem lehet „háztól házig közlekedni” a buszokkal. Pályázatok útján, a kormánnyal tárgyalva lehetne a Pécsre érkező 10 új e-busz mellett többet is beszerezni, csak ki kell harcolni a lehetőségeit. Ha az összes buszt e-buszra cserélnék, az éves szinten 1-3 milliárdos kiadáscsökkenéssel járhat. Épületenergetikai korszerűsítések terén is lehetne többet tenni a kiadások csökkentése érdekében. A helyi élelmiszer-feldolgozás gazdaságos zöld-fejlesztései is segíthetnek, beruházásokat, iparágakat kell fejleszteni, hogy a kiadások csökkenhessenek. A turizmus viszont túlmisztifikált szerepben van Pécsen, az EKF-időszakban sem volt kiugró, ugyanakkor az élményfürdő megépítése jól fog jönni a városnak.

Fogarasi Gábor (MPE-Jobbik): Köszöni a meszesi közbiztonsági centrum kialakítására adott forrást. Ezt a projektet ő és Gyimesi Gábor volt jobbikos képviselő kezdtek meg, mert fontosnak tartották a terület közbiztonsági problémájának orvosolását. Köszöni a kisebb sportegyesületek és klubok sporttámogatására elkülönített keretet is.

Kóbor József (LMP): Hadihelyzetben vagyunk, fel kell készülni a költségvetés folyamatos változtatására a járvány miatt. A járvány szociális válsághelyzetet is okozott, főként az alkalmi munkákból tevékenykedők esetében, ezért nagy dolog, hogy az önkormányzat lakhatási és szociális támogatásokat szavazott meg korábban. Kezelni kell ugyanakkor a nemrég kiküldött lakbérfizetési hátralékok kifizetésére felszólító levelek esetét. A népjóléti bizottságnak foglalkozni kell ezzel az üggyel, differenciálva kezelve az egyes felszólításokat. Az önkormányzati bérlakásokat is „gatyába kell rázni”, és a Lánc utcai bérlakások helyzetét és az ott fennálló szociális állapotokat is kezelni kell, ott is szükség lenne közbiztonsági centrumra, de a rendészeti megoldások önmagában kevesek. A város hiánya a cégek (például a Tüke Busz) kumulálódó gazdasági hiánya miatt áll fenn folyamatosan. Azonban az ennek rendezésére irányuló 6 milliárdos támogatást a Fidesz a parlamentben leszavazta (itt lejárt a képviselő felszólalási ideje).

Fogarasi Gábor: Kóbor József az előző két ciklusban nem szólt a szociális helyzet témájához. Azok, akik a járvány miatt nem tudják fizetni lakbérüket, egyedi elbírálásban részesülnek. Készülőben van egy új lakásrendelet, a korábbi ugyanis „toldozott-foltozott”. A Lánc utcai helyzet kezelésének előkészítése már folyik, de a jelenleg ott tapasztalható áldatlan állapotok nem a jelenlegi városvezetés hibája.

Csizmadia Péter: A kulturális intézményrendszer helyzete a város gazdálkodásának egyik legproblémásabb témája. Hogy áll például a Pécsi Nemzeti Színház helyzete? A városiak úgy érzik, hogy a közbiztonság romlott, sok a belvárosban a zavaró „összeférhetetlen elemek”, amik a szubjektív félelemérzetet erősítik a pécsiekben. A közterület-felügyelet hatékonyabb fellépése szükséges, ezt a veszélyhelyzeti alapból lehetne támogatni. Ami a Tüke Buszt illeti: nem fogja eltartani magát a cég, akkor sem, ha e-buszok jönnek. Racionalizálni kellene a járatszámokat.

Kóbor József: Nem gondolt arra, hogy üzleti alapokon működhetne a Tüke Busz, a gazdaságosabb fonódó-ráhordó hálózat lehetőségét kellene átgondolni.

Péterffy Attila: A kulturális intézményeket érintő tárgyalások a kormánnyal jól haladnak, nemsokára feltehetően megszületik a megállapodás, akkor fog a városvezetés erről kommunikálni.

Berényi Zoltán: A civil szervezetek támogatásának megemelésére tett módosítási indítványt összesen 24 millió forintos összegben.

Bognár Szilvia alpolgármester: A civil szervezetek Pécsett nem csak az önkormányzattól kapnak támogatást (az csak a közművelődési keret), azon kívül legalább 6 „zsebből” kapnak még. A keret pedig 2020-ban magasabb, mint korábban. Az idei keretet az önkormányzat több szempont szerint döntött a megítélt támogatásokról. Még nem osztottak ki minden támogatást, tartanak az egyeztetések. Emellett másfajta támogatási rendszerre állnak át, ezek is befolyásolják a támogatásokat, nem beszélve a járványhelyzet miatti átcsoportosításokat. A kulturális támogatásokról: bízik abban, hogy július végén, augusztus elején megszületik a megállapodás az állammal, ezt eddig is ilyenkor fogadták el. A lakbértartozásokról: a levelek kiküldésének szigorú menetrendje van, a tartozások rendezésére több mód létezik, az egyéni problémák megoldására van lehetőség.

Berényi Zoltán: Méltánytalan, hogy a civil szervezeteknek „kuncsorognia” kell támogatásért. Méltó tárgyalások szükségesek velük.

Fogarasi Gábor: A lakbérdíjak hátraléka 1,3 milliárd forint, az önkormányzat nem „fejős tehén”, ennek szeretnének véget vetni.

Kunszt Márta (DK): Civil tanácsnokként nem csodálkozik, hogy egyes szervezetek csodálkoznak azon, hogy kevesebbet kapnak. Tavaly 300 millió ment a támogatásukra, idén viszont be kell vallani, hogy ennyit nem tudnak kiosztani. A Civil Közösségek Házának viszont joggal osztották ki a támogatás többségét, hiszen sokat tesznek a városért.

Bognár Szilvia: Igen, párbeszéd útján kell rendezni a civil szervezetek támogatásának kérdését. Aki pedig „kuncsorgásról” beszélt, annak bocsánatot kell kérnie. A 100 milliós keret, amit a pandémia miatt elkülönítettek, az is a pécsiek zsebébe megy (szervezetek,

Ruzsa Csaba: A Tüke Busznál egy 106 milliós pályázat kiírását várják, de jelenleg a cég fenntartása a legfontosabb cél. Lesz lehetőség energetikai épület-felújításokra is a jövőben. Az önkormányzati bérlaksok bérletidíj-tartozásai 10-12 ezer forintos nagyságúak és a tartozások kifizetésének elmaradása kapcsán egy bérlő sem tett panaszt a városnak. Szó sincs arról, hogy valakit ki akarna lakoltatni az önkormányzat. Az, hogy a nyáron küldték ki a felszólító-levelet, nem tényező egy járványhelyzet idején. A közbiztonsági-köztisztasági ügyekben azonnal lépni fognak, ha kérés vagy panasz érkezik.

A módosítási javaslatot a közgyűlés elfogadta (19 igen, 5 nem, 1 tartózkodás). Berényi Zoltán módosítási indítványát elutasították.

3. napirendi pont: Pályázat kiírása a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetői álláshelyének betöltésére

A Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának, Rázga Miklósnak a szerződése jövő február 15-én lejár, ezért az önkormányzat kötelezettsége, hogy pályázatot írjanak ki erre a pozícióra. A pályázat kiírása kapcsán minden a szokásos menetben és folyamatban fog történni, megfelelve a szigorú követelményeknek. A bírálóbizottságba Bognár Szilvia alpolgármesteren kívül Bognár László fideszes önkormányzati képviselőt, a kulturális bizottság korábbi elnökét javasolják. Az új igazgató jövő február 16-tól látja el feladatait.

Csizmadia Péter: Korainak tartja a pályázat kiírását, hiszen nincs még megkötve a kormánnyal a kulturális együttműködési szerződése a színháznak.

Lovász István jegyző: Egy erre a témára vonatkozó kormányrendelet szabálya szerint járnak el. Legalább hat hónappal korábban kell ugyanis dönteni.

Csizmadia Péter: Augusztusban még lehetett volna foglalkozni az üggyel, addigra a színház pénzügyi helyzete talán tisztázódik.

Péterffy Attila: „Ez egy elég gyenge indok, de köszönöm.”

Lovász István: Augusztus 26-nál előbb nem biztos, hogy határozatképes lesz a közgyűlés, ha viszont ehhez az időponthoz hozzáadják az említett hat hónapot, akkor kicsúsznak az időből.

Ágoston Andrea (MPE-Párbeszéd): A város nem dönthet egyedül ebben az ügyben a törvényi szabályozás okán. Reméli, hogy az új igazgató kitart majd a város és a színház mellett, és hogy kevésbé lesz a színház működése politikailag befolyásolt.

Az előterjesztést a közgyűlés elfogadta.

4. napirendi pont: Pályázat kiírása a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetői álláshelyének betöltésére

A fentiekhez hasonlóan szintén pályázatot írnak ki a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. ügyvezető igazgatói pozíciójának betöltésére is, ugyanis tavaly, mikor az új városvezetés megkezdte munkáját, Rózsa Zoltánnak szavaztak bizalmat, pályázat kiírása nélkül (Rózsa Zoltán váltotta a menesztett Vincze Balázst). Az ő megbízása május 15-én lejárt volna, azonban a járvány miatt meghosszabbították azt. Most viszont eljött az ideje, hogy az új ügyvezető igazgató személyére kiírják a pályázatot (a ZSÖK esetében ez egyébként először fordul elő). A ZSÖK leendő új ügyvezető igazgatója októbertől látja majd el feladatait.

Bognár Szilvia: Komoly turisztikai potenciál van a ZSÖK-ben, ezért ennek a célnak megfelelő új vezetőt szeretnének. A pályázatban kiírták – újdonságként –, hogy az új vezetőnek legyen gazdasági végzettsége.

Barkóczi Csaba (Fidesz): Milyen új nagy rendezvényt terveznek, az hogyan finanszírozható, ha még tárgyalnak az EMMI-vel?

Péterffy Attila: Meg lesz a rendezvény háttere, közelednek a céloz a tárgyalások. „Akkor izguljon ebben az ügyben, ha én is izgulok.”

Ruzsa Csaba: Az EMMI nem finanszíroz fesztivált, a Fényfesztivált sem. Az ingatlan üzemeltetését igen. A Fidesz az EKF-beruházások ingatlanánál “zaciba vágta” az épületeket, mint például a Kodály Központot. Ha ezt Barkóczi Csaba nem tudta, akkor ezt mondja a jegyzőkönyvbe.

Csizmadia Péter: Nem kellene a ZSÖK profiljába egy több tíz- vagy százezres fesztivált beilleszteni, inkább a POSZT-ot kellene kapcsolni az intézményhez.

Péterffy Attila: Az előterjesztésről folyjon a vita.

Ágoston Andrea: Az előző ZSÖK-vezetés nem volt eredményes, remélhetőleg az új ügyvezető szakmai alapon azzá teszi az intézményt.

Csizmadia Péter: Nem hiszi, hogy szakmailag eredménytelen lett volna az előző vezetés. Az egy dolog, hogy ha nem volt szimpatikus Ágoston Andrea számára, de legközelebb készüljön fel érvekkel is, ne csak „bunkósbottal törjön-zúzzon a teremben”.

Kunszt Márta: Erősíteni kell a pécsi fesztiválok színvonalán, a Pécsi Napok és a POSZT sem „az igazi” már. Ehhez kell egy jó új vezető. A fideszes képviselők talán annak szurkolnak, hogy megváltozzon a ZSÖK tulajdonosa? Azért kellene inkább dolgozniuk, hogy Pécsett maradhasson az intézmény.

Kővári János: A negyed még a bevételei ellenére sem fenntartható, szükség van az állami támogatásra. Olyan új funkciókkal kellene bővíteni a ZSÖK-öt, amik rentábilissá teszik azt. Semmilyen ingyenes nagy fesztivál nem jövedelmező.

Horváth Tamás: A Szamárfül Fesztivál nem veszteséges, az államnak pedig feladata támogatni a nagy, magas kultúrához kapcsolódó rendezvényeket, ha már a helyben keletkezett adókat elviszik.

Ruzsa Csaba: Az előterjesztésben megfogalmazzák, hogy kulturális szakemberek bevonásával megy majd a jövőben a ZSÖK vezetése. Az ingatlanállomány tekintetében van gazdasági potenciál, ebben kell erősíteni.

Bognár Szilvia: Szeptember 1-től 10-ig lesz egy kisebb POSZT, a versenydarabok válogatása zajlik. Az idei állami 1,9 milliárd forintos támogatást nem kérték, az a 2016-ban kötött 10 éves fenntartási szerződésben szerepelt benne.

Kővári János: Az államnak nem kötelessége az elitkultúrát támogatni. Ő már Hoppál Péter előtt (2010 és 2014 között) elintézte az állami támogatást. Ha az állam ennyi pénzt ad, akkor be kell vonni az államot az igazgatói pályázatba. A ZSÖK működését csak az állam bevonásával tudja biztosítani a város, miközben csak „bemutogatnak” a kormánynak. A pécsiek érdeke, hogy a kormánnyal a városvezetés együttműködjön. Ha fenyegetik a kormányt, akkor ne várják el, hogy az pénzt adjon.

Péterffy Attila: Egy szerződés megkötése miatt ez a támogatás jár a városnak, ezt a mostani városvezetés kész tényként ugyanúgy elfogadja, mint ahogy az előző városvezetés alatt keletkezett adósság visszafizetésének kötelességét. Nem érti, hogy Kőváriban pécsi képviselőként hogyan merülhetnek fel ilyen kérdések.

Fogarasi Gábor az MPE-Jobbik frakcióvezetőjeként kért szót: Szeretné szavazással lezárni a vitát, mert az régen nem az előterjesztésről szól.

A vita lezárását megszavazták, de azelőtt már jelentkezett Kunszt Márta felszólalásra, aki megkapta a szót.

Kunszt Márta: Utálja a képmutatást a ZSÖK ügyében. A fideszes városvezetés idején nem támasztottak feltételeket a ZSÖK működése kapcsán, az ellenzéki vezetés idején pedig egyből jönnek a feltételek. Azt az értelmezést sem szereti, hogy az ügyben a városvezetés tehet mindenről, holott a minisztérium álláspontja változott meg.

Az előterjesztést a közgyűlés elfogadta.

13.26 – EBÉDSZÜNET

14.25 – Folytatódik a gyűlés

5. napirendi pont: Döntés önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok személyi kérdéseiről

Itt röviden arról született döntés, hogy Csúcs Zoltánnak, a Pécsi Városfejlesztési Zrt. jelenlegi vezérigazgatójának a szerződését határozatlan időre módosítják, míg a Pécsi Kommunikációs Központ igazgatójának, Bleszity Péternek a határozott időre szóló szerződését december 31-ig módosítják.

Az előterjesztés a közgyűlés elfogadta.

6. napirendi pont: Kulturális intézmények Alapító okiratának módosítása, valamint további a kulturális intézményeket érintő döntések meghozatala

Ennél a napirendi pontnál arról volt szó, hogy a Pécsi Kulturális Központot, a Janus Pannonius Múzeumot és Csorba Győző Könyvtárat is érinti az a törvényi változás, miszerint az intézmények munkavállalóinak jogi státusza megváltozik: eddig közalkalmazottak voltak, ezután viszont munkavállalóként a munka törvénykönyve alá fognak tartozni. Ezért az említett intézmények vezetőinek és dolgozóinak külön új munkaszerződést kell megajánlani. Ez az érdekegyeztető fórumok bevonásával fog megtörténni, a vezetők és dolgozók javadalmazása a folyamat során nem fog sérülni.

Barkóczi Csaba: Egy 3 gyerekes múzeumi dolgozót elküldtek a múzeumtól, ez politikai tisztogatás? Milyen az állapota a Szivárvány Gyermekháznak (Pécsi Kulturális Központ)?

Péterffy Attila: Fogalma sincs, hogy ki az, akiről szó van a múzeum esetében. A Szivárvány Gyermekház állapota olyan, mint az elmúlt 10 évben: elhanyagolt.

Bognár Szilvia: Senkinek nem célja, hogy megakasszák valakinek a munkáját, arról van szó, hogy két ember is ugyanazt a pozíciót töltötte be, végezte el ugyanazt a feladatot.

Kővári János: A múzeumokat „nem túlfinanszírozott” állapotban a megyétől örökölte meg a város és azóta sem túlságosan látogatottak. Költséghatékonyabbá kell tenni őket. A természettudományi múzeumot például be lehetne vinni a Zsolnay-negyedbe, de kell ehhez egy konkrét koncepció.

Az előterjesztést a közgyűlés elfogadta.

7. napirendi pont: Hozzájárulás az Egyesített Egészségügyi Intézmények főigazgatója közalkalmazotti jogviszonyának áthelyezéssel történő megszüntetéséhez, pályázat kiírása a főigazgatói beosztás ellátásárára

Az előterjesztés hosszú és száraz címe mögött egyszerű ügy áll: a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmény vezetője, Mácsainé Németh Erzsébet távozik pozíciójából 8 év után, ezért ennek a megürült státusznak a betöltésére is pályázatot írnak ki.

Barkóczi Csaba: Hálás az intézmény vezetőjének munkájáért, de miért vált állást?

Péterffy Attila: Azért, mert új kihívásokat keres.

Az előterjesztést a közgyűlés elfogadta.

8. napirendi pont: Szociális területen dolgozók támogatása a koronavírus járvánnyal kapcsolatos feladatokkal összefüggésben

Ezt a témát is érintettük már korábban: arról döntöttek, hogy az önkormányzat szociális intézményeinek dolgozói megkaphassák azt az egyszeri, egyénenkénti 25 ezer forintos honoráriumot, mellyel a városvezetés a járványidőszakban végzett fontos munkájukat kívánja meghálálni. Ez az összeg a pécsi Integrált Nappali Szociális Intézmény és az Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ munkavállalóinak jár.

Barkóczi Csaba: Módosító javaslatot tesznek: a nettó 25 ezer legyen nettó 50 ezer, például Szabó Szilárdnak, a PVH vezérigazgatójának megemelt bérének terhére. Ezt a jutalmat azok az óvodai dolgozók is kapják meg, akik segítettek a járvány idején az időseknek.

Sajgó György (Momentum): A módosító javaslattal egyetértene, ha a kormány is elismerné a szociális dolgozókat. Legalább az önkormányzat gondolt rájuk.

Schmuck Roland: Nem volt egyszerű a 8,5 milliárdos hiány mellett betervezni ezt a jutalmat, amit azért is kapnak, mert nem jár számukra cafetéria.

Ruzsa Csaba: Barkóczi Csaba nem látja, hogy kik, hogyan és mikor vett részt a PAPI-ban. Az óvónők megkapták cafetériájukat (67 ezer forint fejenként) is. A PVH több százmilliós, egyedi bértámogatási programot dolgozott ki a járvány idején, kivette tehát a részét a védekezésben.

Barkóczi Csaba: Fenntartja a módosítási javaslatokat.

Az előterjesztést a közgyűlés elfogadta. Barkóczi Csaba módosítási javaslatait a közgyűlés nem fogadta el.

9. napirendi pont: Döntés a pécsi új vásárcsarnok építésének elindítása tárgyában

Az előterjesztést Péterffy Attila ismertette. Az új vásárcsarnok felhúzása sok éve húzódik már, mivel egymás után többször sem sikerült nyertest hirdetni a közbeszerzéseken. A közbeszerzés nyertese végül a B Build & Trade nevű cég lett, akik 3 milliárd 60 millió forintos ajánlatot tettek a csarnok megépítésére. A kormány ugyanakkor az épületre 2,5 milliárd forintot adott, de az már az előző városvezetés számára is látható volt, hogy ez az összeg kevés. Ezért volt szükség a kormány által egyelőre nem engedélyezett TOP-os források közötti átcsoportosításra. Erre azonban nem várnak, az önkormányzat saját belső forrásainak átcsoportosításával a hiányzó összeghez felszabadított 127 millió forintot, míg a maradék 415 millió forintot a város rendelkezésére álló EIB-hitelkeretből hívják le. A modern új csarnok a Zólyom utcában lesz majd.

A jelenlegi vásárcsarnok az új létesítmény elkészülése után más funkciót kap felújítása és átalakítása után: egy úgynevezett „shared sevice center” (SSC), azaz egy szolgáltatóközpont költözhet az épületbe. Az SSC-szektorban érdekelt piaci szereplők a területen jelenleg tapasztalható versenyhelyzetben 2022 végéig tudnak várni egy ilyen számukra kialakított létesítményre. Tehát, ahhoz, hogy a régi csarnokból ilyen szolgáltatóközpontot tudjanak kialakítani, most július végéig el kell kezdeniük a projekt tervezését, kivitelezését, megvalósítását. Ha pedig időben elkészül az SSC-épület, az azt jelentheti, hogy a városvezetés új befektetőket is tud majd a városba hozni, ami természetesen új munkahelyek megteremtésével is jár.

Ez egyébként több forgatókönyv közül a városvezetés véleménye szerint a legjobb.

Barkóczi Csaba: Sok sikert kíván a projekthez, amit az előző városvezetés indított el. A Móricz Zsigmond téren viszont a parkolást meg kell oldani.

Péterffy Attila: A korábbi, előző városvezetés idején született tervek átnézése során is problémának tűnt a parkolás megoldása a környéken, de azóta változtattak a terven ennek tükrében: a volt Boccaccio helyén lévő – a Biokom kezelésében lévő – területet is be fogják vonni.

Ruzsa Csaba: Annak kell megköszönni, aki a pénzt adja, ez pedig az Európai Unió. Ha nem lépik meg a fentiekben vázoltakat, akkor az SSC-beruházás Indiában valósulna meg. Sok szakmai és tartalmi kérdés ugyanakkor még vissza van. Négy éve zajlik az új vásárcsarnok építésének előkészítése, de kiviteli terv még mindig nincs.

Kóbor József: Milyen bérleti díjakkal kell számolnia majd a leendő bérlőknek?

Péterffy Attila: Nem tudja.

Kővári János: 2012-ben kezdték el a projektet, hogy a helyi termelők termékeit egy ahhoz méltó helyen tudják értékesíteni. Másfél éven át keresték a leendő helyszínt. Nem érti, hogy a TOP-os források átcsoportosítására miért nem érkezik engedély. Helyes döntést hozott a városvezetés, támogatják.

Barkóczi Csaba: Az uniós források pályázatokon keresztül történő elosztásában a kormánynak is nagy szerepe van, az ország nettó befizető.

Ruzsa Csaba: Nem, az állam kevesebbet fizet be és többet kap az uniótól, és egyébként minden megyei jogú város kap TOP-os forrásokat, ezt még Bajnai Gordon kormánya idején vezették be. Több nagy céggel egyeztettek, hogy a járványhelyzet kapcsán változtak-e az igények a nagyobb irodaházakra, de ebben nincs elmozdulás.

Auth István (DK): És köszönjük meg a kormánynak, hogy 480 millió forintnyi gépjárműadót elvont az önkormányzattól, amiből fedezni lehetne a vásárcsarnok beruházásából hiányzó összeget.

Az előterjesztést a közgyűlés elfogadta.

10. napirendi pont: Zlatko & Vesna Prica Művésztelep Közhasznú Alapítvány Civil keretből történő támogatása

Az előterjesztést a közgyűlése elfogadta.

15.58 – VÉGE

hirdetés

Hirdetés