Dettre Imola pécsi gyógypedagógus-logopédus, szülő-csecsemő konzulensként is segíti a regulációs zavarokkal küzdő családokat. Most egy olyan fontos jelenségre hívta fel a figyelmet, aminek a következményeit a társadalom sínyli meg, ha nem cselekszünk időben.
Arról van szó, hogy a szakszolgálatnál dolgozók tapasztalatai szerint azok a gyerekek, akik a koronavírus-járvány hazai kitörésekor és legdurvább tombolásakor, vagyis 2020/21-ben születtek, a „Covid-babák” sok esetben nehézségekkel küzdenek a kommunikációjukkal, az étkezésükkel, az alvással, vagy akár a viselkedésükkel kapcsolatosan.
Ez óriási gond lehet, hiszen a szociális kapcsolatok, amik a beszéd- és a személyiségfejlődés alapjai, éppen 0 és 3 éves kor között alakulnak ki, de csakis abban az esetben, ha megvan hozzá a megfelelő közeg. Komoly kutatások azt mutatták ki, hogy a csecsemők alapvetően a társas kontaktusra hangoltan jönnek a világra, gyakorlatilag azonnal érintkezni akarnak a környezetükkel, felismerik az édesanyjuk hangját és illatát. Szükségük van viszont sok-sok ingerre, interakcióra. Ezek hiányában, később akár tanulási nehézségek, figyelemzavar is kialakulhat náluk.
Emellett az sem elhanyagolható a gyermek pszichoszociális fejlődése szempontjából, hogy mennyire tud egymásra hangolódni a család. Az anyai szenzitivitás azt jelenti, hogy észrevesszük, ha a babánknak valamilyen problémája van, és megfelelő időben adunk rá, megfelelő választ. Ez a kötődés kialakulására nézve nagyon fontos faktor, az anyai stressz azonban gátolja.
[su_quote]A kezdetben ismeretlen és bizonytalan járványhelyzetben értelemszerűen a családokban is nagy volt a stressz. Az akkoriban várandós vagy gyerekvállalás előtt álló nőknek olyan nagyfokú aggodalomban és szorongásban kellett élniük mindennapjaikat, ami nem tett jót a magzat fejlődése és az anya pszichés állapota szempontjából sem. A második hullám aztán más módon okozott fejtörést, sajnos nagyon sokan haltak meg, ekkor sem lehetett fellélegezni, ez szintén negatívan befolyásolta az alapvető hozzáállást a baba születésével kapcsolatban. A korlátozások miatt az édesanyák el voltak zárva tágabb családjuktól, a közösségektől, de nem voltak olyan szinten elérhetők a különböző támogató szervek sem, mint kellett volna: a védőnővel, az egészségügyi szolgáltatókkal, de a szakszolgálatokkal is nehezebb volt kapcsolatba lépni. Ha mégis sikerült, akkor is leginkább telefonon vagy interneten. Így az egyetlen interakció a közösségi oldalak használatával maradt meg, sőt erősödött is, ami egyrészt személytelen, másrészt elveszi a szülő idejét és figyelmét a gyermektől. A stressz, a pszichés terhek miatt nem mindig tudott szenzitív lenni az anya, ez pedig gond, hiszen tudjuk, hogy a csecsemő egészséges idegrendszeri, érzelmi és szociális fejlődéséhez ingergazdag környezet és gondoskodó, az igényeire ráhangolódni képes gondozói kapcsolat szükséges. Ha nehézség alakul ki, az a későbbi szociális készségekre nézve gondot okozhat. Persze a pandémia előtt is volt, hogy a szülők nem értették, miért nem eszik vagy alszik a gyermekük, miért nehéz megvigasztalni, hiszen ez az időszak természetesen eleve tele van kihívásokkal, de egyértelműen több lett az ilyen jellegű eset. Idén fordult elő első alkalommal, hogy várólista alakult ki. Ennek két oka van: hozzánk került 0-3 éves korig a járási szakértői tevékenység, ami miatt rengeteg óraszámot vesztettünk, másrészt a „Covid-babák” száma miatt fogyott el a kapacitás. Nem szabadna megtörténnie annak, hogy egy gyermek terápiája heteket vagy hónapokat késik, ami kiesik ezeknél a kicsiknél a fejlesztésben, sokat számít. Megoldás lehet, ha felvesznek további gyógypedagógus kollégákat és bővítik a telephelyet, de ennek egyelőre nem sok esélye van[/su_quote]
– fejtette ki lapunknak Dettre Imola.
A jó hír az, hogy a már Pécsett is elérhető szülő-csecsemő konzultációkon, valamint a korai fejlesztésben nyújtott terápiákkal szakemberek segíthetnek az esetlegesen kialakult nehézségek megoldásában.
Az 50. születésnapját ünneplő pécsi nő 50 kilométert futott, ezzel 500 ezret gyűjtött jó célra
Kiemelt képünk illusztráció.
