Eddig ez elképzelhetetlen volt.
Friss tanulmányok szerint a klímaváltozás jelentősen fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát szerte a világon az elmúlt két évben – írja a The Guardian alapján a Portfolio.
Az elemzésekből kiderült: a globális felmelegedés sok esetben a fosszilis energiahordozók kora előtt elképzelhetetlen mértékig fokozta a 2021-ben és 2022-ben tapasztalt szélsőségek súlyosságát. Szakember szerint most azt kell kideríteni, mindez azt jelzi-e, hogy az éghajlat a vártnál gyorsabb mértékben melegszik.
Csak néhány példa:
- A kaliforniai és a nevadai aszályok kockázata hatszorosára nőtt a globális felmelegedés és a La Nina légköri jelenség miatt.
- Az Egyesült Királyságban a heves esőzések valószínűsége a másfélszeresére emelkedett.
- Az éghajlatváltozásnak tudható be a 2021 februárjában Kínán végigsöprő forróság, az iráni aszály és a dél-afrikai erdőtűz.
- A tavalyi Nigériában, Nigerben és Csádban pusztító árvizeket okozó esőzések valószínűségét az éghajlati válság például mintegy nyolcvanszorosára növelte.
- A Dél-Koreában 2021-ben tapasztalható hőhullám például annyira drasztikus volt, hogy normál esetben olyan eseménynek számítana, amely 6250 évente egyszer fordul csak elő.
[su_note note_color=”#c1e5a6″ text_color=”#161515″]Magyarországot, sőt Baranyát sem kímélte tavaly a hőség és az extrém aszály: Bicsérden és Kistapolcán nyárra kiszáradtak a horgásztavak, Orfűn vízkorlátozást vezettek be, korábban pedig tömegesen pusztultak a halak a Pécsi-tóban, valamint teljesen kiszáradt augusztusra az Éger-patak. Hazánk szomorú jövőjéről nemrég egy elgondolkodtató videó is készült, mely A sivatag, ahol élni fogunk címet viseli – érdemes megtekinteni.[/su_note]
Az egyre hatékonyabb éghajlati modellek és a történelmi megfigyelések segítségével egyébként a tudósok ma már pontosabban és gyorsabban tudják felmérni a globális felmelegedés egyes katasztrófákra gyakorolt hatását – foglalta össze a lap.
