Miután kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, Orbán Viktor miniszterelnök úgy vélekedett, emelni kell a bekerüléshez elegendő 240-es minimumot, mert így a középszerű teljesítményre képes fiatalok is felvételt nyernek, ráadásul az állam pénzén tanulhatnak.
A kormányfőnek egyébként nincsen problémája azzal, hogy a közepes képességű fiatalok is tanuljanak. Egy rádióinterjúban úgy fogalmazott, hogy nekik nem egyetemen, hanem másfajta képzésben, szakképzésben kell végzettséget szerezniük.
– A gyakorlatorientált felsőoktatási képzésekben jelenleg is megtalálhatják a számításaikat a közepesen felkészült, vagy még bizonytalankodó jelentkezők, de fontos tény, hogy a Diplomás Pályakövetési Rendszer és munkaerő-piaci kutatások rendre olyan eredményeket mutatnak, miszerint a felsőoktatásban oklevelet szerzők jelentős előnnyel rendelkeznek a középfokú végzettségűekkel szemben, mind az elhelyezkedés idejét, mind a várható fizetést tekintve. Ugyanakkor szem előtt kell tartani azt az Európai Uniós vállalást is, miszerint a 30-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek arányát 30 százalékra kell növelni. – fogalmazott Lengvárszky Attila, a PTE oktatási igazgatója.
A minimum ponthatárral bekerülni legjobb esetben csak az önköltséges képzésekre lehet. Ennek az az oka, hogy alapvetően a szakra jelentkezők közül a legkevesebb pontszámot elért jelentkező eredménye a határ.
Idén azonban az államilag finanszírozott képzések többségéhez majdnem elegendő volt a minimum is. Pécsen, a Pollackon például egyetlen szakhoz volt szükség több mint háromszáz pontra, de a természettudományi és bölcsész képzések esetében is hasonló a helyzet. Az orvosin is viszonylag alacsonyra rakták a lécet, négyszáz alatt húzták meg a vonalat.
– Miután meghirdették azt a kormányzati programot, hogy a legtöbb szakra 240 ponttal be lehet kerülni akár állami ösztöndíjas helyre, azt eredményezte, hogy a felvételizők a jelentős intézményi kapacitásokat ismerve nagyon nagy számban a budapesti felsőoktatási intézményekbe jelentkeztek első helyen, ami arra kényszerítette a vidéki intézményeket, hogy csökkentsék a ponthatárokat – mondta Lengvárszky Attila.
Lengvárszky hozzátette, hogy a legalacsonyabb ponthatárok összehasonlítása félrevezető is lehet, hiszen nem a minimumpont, hanem az átlagpont mutatja meg a jelentkezők valódi teljesítményét, minőségét.
Pécsen egyébként 4700-an kezdik meg felsőoktatási tanulmányaikat ősztől, ebből 920-an költségtérítéses formában. A felvett hallgatók nyolcvan százaléka nappali tagozatos lesz.
Idén a PTE-n a legnépszerűbbek az általános orvos, a jogász és a pszichológia voltak, de jelentős érdeklődés mutatkozott a betegellátás és ápolás, a gyógytornász, a gazdaság és menedzsment, a mérnökinformatika, a biológia, a földrajz, valamint az anglisztika iránt is.
Több kart is kerestünk annak kapcsán, hogy a viszonylag alacsony ponthatárok miatt nem félnek-e a minőségromlástól, de nem jártunk sikerrel. Úgy tudjuk, a jogi karnál már készült egy forgatókönyv, mit tegyenek, ha esetleg a leendő gólyák közül többnek nem úgy megy a tanulás, mint ahogy kellene. Szóba került, hogy a külföldön már bevált módszert alkalmaznák. E szerint több tanuló felkészítő tanárt kaphatna maga mellé.
Másutt információink szerint erősítik az első egyetemi év képzéseit, s olyan kurzusokat indítanak, amelyek felkészítik a friss egyetemistákat a későbbi komolyabb feladatokra. Egy azonban biztos: az egyetemi karok is pénzből élnek, s mivel több hallgató után több pénz jut az intézménynek, céljuk is, hogy sok embert vegyenek fel.
