13 C
Pécs
péntek, május 17, 2024
KezdőlapCsemegeGörögország sorsa a tét

Görögország sorsa a tét

A pénzügyi válság 2009-es begyűrűzése óta a negyedik parlamenti választását tartja ma Görögország, és bárki is kerül ki belőle győztesen, ugyanazzal a feladattal kell megküzdenie, mint elődjének: a külső nyomásnak engedni úgy, hogy az ne idézzen elő társadalmi robbanást – írja az Origo.

A voksoláson a legtöbb mandátumot a szélsőbaloldali Sziriza szerezheti meg, de könnyen lehet, hogy nem tud majd kormányt alakítani. Az elhúzódó bizonytalanság nem jön jól az európai gazdaságoknak.

Görögországban az egyik fő feszültségforrást az jelenti, hogy bár némileg javultak a foglalkoztatási adatok, azok továbbra is a leglehangolóbbak az Európai Unión belül: a munkaképes korúak több mint negyede nem dolgozik, és a fiatalok felének nincs keresete – írta az euronews.com hírportál.

Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a lakosság több mint harmada, mintegy 3,9 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. Egy nemrég közzétett felmérésből kiderült: a görögök 47 százaléka azt állítja, hogy a család jövedelme nem elég a szükségletek kielégítésére és a válaszadók 55 százaléka kölcsönökből vagy ingóságainak eladásából tartja fenn magát.

Sokan a kivándorlást látják az egyedüli megoldásnak. A mediterrán ország 2012-ben az ötödik legnagyobb népességfogyást szenvedte el az uniós tagállamok közül – csak Írország, Lettország, Észtország és Litvánia könyvelhetett el nagyobb veszteséget. Tavaly a nettó kivándorlás – a kivándorlók és a bevándorlók számának különbözete – elérte az 52 ezer főt.

A vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon összesen 22 párt verseng a választók szavazataiért, a felmérések szerint azonban mindössze nyolc politikai platformnak van reális esélye arra, hogy átlépje a 300 fős parlamentbe jutáshoz szükséges, három százalékos küszöböt.

Az Alekszisz Ciprasz vezette baloldali tömörülés, a Radikális Baloldal Koalíciója avagy közismert görög rövidítéssel a Sziriza a görög választási verseny egyértelmű favoritja. A legutolsó közvélemény-kutatások szerint a párt a voksok 34-37 százalékára, és körülbelül 6-8 százalékponttal előzi meg a második helyen álló Új Demokráciát.

A szinte teljes ismeretlenségből a karizmatikus, nagyszerű szónoki képességekkel megáldott Ciprasz emelte ki a görög adósság elengedéséért síkra szálló pártot, és támogatottságát a 2009-es 4,7 százalékról 2012-re már 26,9 százalékra növelte. Egyelőre úgy tűnik egyetlen más baloldali alakulat sem akar koalíciót kötni a Szirizával, így azt sem lehet kizárni, hogy márciusban újabb választás jöhet.

Nem lesz több megszorítás?
Az Antonisz Szamarasz kormányfő vezette konzervatív Új Demokrácia szinte őskövületnek számít a görög politikai palettán: 1981-ben az ND vezette Görögországot az Európai Közösség tagjai közé, és egyebek mellett emiatt is vehemensen harcol azért, hogy a dél-európai ország továbbra is az eurózóna tagja maradjon. A közgazdász végzettségű Szamarasz 2012-ben nyerte meg a választásokat, és azóta a szocialistákkal közösen vezeti az országot.

Hirdetés
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő