A tisztességtelen kamatok miatt minden devizahitelnél újraszámolják a bankok a teljes törlesztést, s a jelzálogkölcsönök esetén nemsokára forintosítják is a kölcsönt. De mit jelent mindez az adósoknak? Kevesebbet kell fizetniük a törlesztőrészletre? Pénzt kapnak vissza vagy csökkentik a tőketartozást? Igyekeztük szakértő segítségével megvilágítani a helyzetet.
A hónap elejétől kötelesek elszámolni a bankok a tisztességtelenül felszámított árfolyamréssel és kamatokkal, költségekkel a deviza alapú hitelesek felé, szintén e fordulónappal forintra kell átváltaniuk a fennmaradó tartozást.
Visszakapunk pénzt, de kérdés, mennyit!
Az emberek az elszámolás során visszakapják a futamidő alatt tőlük tisztességtelenül elvont kamatokat, költségeket, illetve a deviza alapú hitelesek a tisztességtelen árfolyamrés összegét. A pénzügyi intézmények kiszámítják és egy levélben érkező elszámolási-forintosítási értesítőben közlik a levonás nyomán fennmaradó kölcsöntartozás és a jövőben fizetendő törlesztőrészletek összegét is. Ezzel együtt a deviza alapú és a ténylegesen devizában törlesztett jelzálogkölcsönöket átváltják forintra.
Mint azt a pécsieket az Apáca utcában fogadó, ingyenes szolgáltatásokat nyújtó Pénzügyi Tanácsadó Fogyasztóvédelmi Irodahálózat koordinátora lapunknak elmondta, a teljes törlesztést a kezdetektől újra kell számolni az MNB számítási módszere alapján.
– Akinek több, vagy súlyosabb tisztességtelen kamatemelés volt a hiteltörténetében látszólag jól fog járni, míg az alacsonyabb csökkenést, visszafizetést azok fogják tapasztalni, akiknél a törvény szerinti tisztességtelen feltételek kevesebbszer, vagy kisebb mértékben történtek meg. Itt tehát egyfajta kiegyenlítésről van szó – mondja Morvai Gábor.
Nem kell fáradnunk!?
Az adósoknak sok dolguk nem lesz: az elszámolással együtt megkapják a forintosított hitelük feltételeit is, az ezt követő hónaptól már az új, forintosított szerződés alapján történik a törlesztés.
Az eddig deviza alapon törlesztők felé március 1. és április 30. között küldik ki az elszámolást. Abban az esetben, ha valakinek már megszűnt a szerződése, érdemes bejelentenie a korábbi bankjának az a számlaszámot, ahová az elszámolás eredményeként kiszámolt összeg átutalását kéri.
Élő szerződések esetén az elszámolás eredményét a meglévő tartozásból vonják le, előbb a lejárt és esedékes tartozásokból, majd a tőkéből.
A bankok a honlapjukon kötelesek közzétenni, ha valamennyi fogyasztójukkal elszámoltak. Abban az esetben, ha valaki mégsem kapta meg az elszámolást, e közzétételt követő 60 napon belül írásbeli panasszal élhet a banknál.
Bizonyos feltételek esetén lehet kérni a forintosítás mellőzését, ennek is érdemes lehet utána járni.
Végtörlesztett? Tízezer letétbe!
Morvai kitért arra is, hogy akik korábban éltek a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, írásban kérhetik az elszámolást a bankjuktól, 10 ezer forintos díj ellenében. A bank ebben az esetben november 30-ig lesz köteles kiküldeni az elszámolást, a fogyasztó számára ez azonban fizetési kötelezettséget nem eredményezhet, sőt, a befizetett 10 ezer forint visszajár, ha az elszámolás alapján keletkezik fogyasztói követelés. Azoknak, akik igazolhatóan végtörlesztési szándékkal vettek fel forinthitelt, nem kell megfizetniük a 10 ezer forintos díjat.
Árfolyamgátas? – Akkor jól figyeljen!
Az árfolyamgátasoknak jó hír, hogy a forintosítást követően a havi törlesztőrészletük nem haladhatja meg a 2015. januárjában fizetett törlesztőrészletüket az árfolyamgátba történő belépéstől számított 60. hónapig (ez alól kivétel lehet az új kamatszabályok alapján bekövetkező kamatváltozás miatti emelkedés). Azt követően is maximum 15 százalékos lehet az emelkedés, ehhez viszont előfordulhat, hogy futamidő hosszabbításra lesz szükség.
Morvai felhívta a figyelmet arra, hogy rövidíthetünk is a futamidőn, bármikor kérhetjük, ha magasabb törlesztőrészlettel is meg tudunk birkózni. A tisztességtelen kamatok miatt járó pénzt először az esetlegesen lejárt és esedékes tartozásokra, majd a gyűjtőszámla terhére/csökkentésére számolják el.
Ha például…
Morvai Gábortól két példán keresztül is kértük, mutassa be, miben változik az adósok élete. Az egyik esetben egy 2008-ban felvett 3 milliós, később, 2012-ben árfolyamgátba lépő hitel, majd egy 2005-ben felvett 10 milliós, nem árfolyamgátas hitel kapcsán érdeklődtünk a várható forgatókönyvekről.
Mint mondta, sokkal több információra lenne szükség a pontos számításhoz. Az első esetben az is megtörténhet, hogy az elszámolás következtében elfogy a gyűjtőszámla tartozás, így az árfolyamgátba történő belépést követő 60. hónap után ezzel kapcsolatos törlesztési tehert már nem lesz. Ha mégis maradna valamennyi a gyűjtőszámlán, azt ekkortól (tehát a belépést követő 60. hónap után) kell majd elkezdeni törleszteni, de emiatt legfeljebb 15 százalékkal nőhet a törlesztő a 2015. januári szinthez képest. Azok az árfolyamgátasok, akik nem kérik a forintosítást, ezt a „védettséget” nem élvezhetik, és a gyűjtőszámlára sem lesz további folyósítás, tehát a piaci árfolyamon kell majd törleszteniük, így az árfolyamkockázat veszélyei is megmaradnak.
A nem árfolyamgátasnál az lesz a döntő, hogy volt-e, és ha igen, akkor hányszor, mikor, és mekkora mértékű kamatemelés. Ha igen, akkor annak függvényében nő a fogyasztói követelés, tehát annál nagyobb tőkecsökkentést remélhet.
