Hirdetés

Egy közösségi akciót szervezve, önkéntes munkában, adományokból összegyűjtött újrafelhasználható alapanyagokból szinte zéró költségvetéssel építettek átmeneti lakhatásra alkalmas kis házat pécsi egyetemisták egy nehéz sorsú párnak. A szerkezetet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) építészhallgatói tervezték, a megvalósításban a PTE szociálpszichológus hallgatói is jelentős szerepet vállaltak. Az egyetem közleménye.

A PTE MIK-en 2015-ben hozták létre a társadalmi problémákra való érzékenyítés céljából a Szolidáris Építészet Munkacsoportot, hogy az egyetemi képzés alatt olyan szociális problémákat is megismertessenek a hallgatókkal, amelyekkel az életben is szembesülhetnek, és amelyekre akár építészként hatással lehetnek.

A Lakni kell workshopok keretében az elmúlt években az építészhallgatók például már terveztek és építettek közösségi teraszt a Hajléktalanok Ápoló Otthona lakói számára, legutóbb pedig a Családok Átmeneti Otthona belső tereinek tervezésére hívták a diákokat.

A most megsegített párral egy szociálpszichológusokkal közösen indított, a pécsi zártkertekben élők lakhatási körülményeit célzó kutatás kapcsán találkozott a Lakni kell projekt vezetője, dr. Dányi Tibor Zoltán, a PTE MIK Épületszerkezetek és Energiadesign Tanszékének adjunktusa. Azt tanulmányozta, hogy milyen fizikai teret készítenek maguknak azok, aki ilyen élethelyzetbe kényszerülnek.

„A legegyszerűbb megoldás, amikor beköltöznek abba, amit találnak, ez lehet akár egy kempingsátor is. Azokra, akik így döntenek, jellemző, hogy nem terveznek hosszú távra, abban bíznak, hogy majd tovább tudnak állni. Az ilyen otthonteremtéseknél is megfigyelhető azonban, hogy különválasztják a funkciókat, van például egy központi tér, egy szabadtéri tűzhely, emellett elkülönítenek konyhát, hálóteret, esetleg egy raktárt. Van, aki az erdőből szerzi be az alapanyagot a kis épületéhez, más a lakótelepi lakások felújításakor kikerülő ajtólapokat gyűjtötte össze, és ezekből épített kis kunyhót. Találkoztunk olyan megoldással is, amikor egy elbontott hőszigetelt csarnok elemeiből létesült egy kis házszerkezet. Emellett mint építészeket kiváltképpen érdekelt bennünket az építészet természetre gyakorolt hatása is” – mondta.

Az építészet – akár az építőanyag előállítása vagy az épületek üzemeltetése miatt – az egyik legnagyobb terhet rója a természetre, ezért mindinkább előtérbe kerül a körforgásos gazdaság elveihez igazodó tervezés, építés. A pécsi egyetemisták projektje erre is próbált megoldást találni: arra törekedtek, hogy úgy építsenek meg egy szerkezetet, hogy nem használnak semmilyen új anyagot, csupán olyat, amelyet korábban már valahol beépítettek – akár más funkciót is adva egy-egy elemnek.

„Három hallgató egy TDK-dolgozat keretében készítette el az új hajlék tervét. Többször is át kellett tervezni a tetőszerkezetet vagy a falszerkezetet annak függvényében, hogy éppen milyen alapanyag érkezett meg vagy azok milyen állapotban kerültek hozzánk. Például a Sziget Fesztiválon ott felejtett sátrakat párazárásra tudtuk használni, de akkor is rögtönöznünk kellett, amikor rövidebb gerendákat kaptunk, mint amire számítottunk. Ezek mind arra ösz-tönözték a hallgatókat, hogy alkalmazkodjanak a körülményekhez, ez pedig a későbbi munkájuk során is hasznukra válik” – mondta Dányi Tibor.

Mintegy 100 építész-, szociálpszichológus és televíziós műsorkészítő fokszos hallgató vett részt a majd’ két hétig tartó építkezésben.

A 18 négyzetméteres faépítményt teljesen leszigetelték, emiatt a korábbinál kevesebbet kell fűteni. A kis lakban továbbra sincs elektromos áram, de erre is találtak megoldást a pécsi egyetemisták: hamarosan napelemet telepítenek a kar épületgépész hallgatói, ezzel le is zárul ez a projekt.

„A hallgatók számára mindig nagy élmény hajléktalanságban vagy nehéz életkörülmények között élő emberekkel találkozni. Ezek az alkalmak jó lehetőséget kínálnak arra, hogy elfogadóbbá váljanak és ne alakuljon ki bennük előítélet ezekkel az emberekkel szemben. Másrészt a leendő építészeknek fontos megtapasztalniuk a fizikai építést, azt gondolom, hogy a jelenleginél sokkal többet kellene ilyet csinálnunk a képzés keretében” – fogalmazza meg a mostani akcióhoz hasonló megmozdulások hasznát dr. Dányi Tibor.

„A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának építész hallgatói példát mutattak a fenntartható építészet iránti elkötelezettségükről, valamint a kreatív problémamegoldási képességükről. Az Építész Szakmai Intézet büszke arra, hogy ilyen tehetséges és elkötelezett hallgatókkal dolgozhat együtt, akik nemcsak építészként, hanem a társadalom felelős tagjaiként is bizonyítottak. A hallgatók munkájának eredménye nem csupán egy átmeneti otthon, hanem a résztvevők számára fontos szakmai fejlődés és gyakorlati tapasztalat” – mondta dr. Rétfalvi Donát DLA habil. egyetemi docens, az Építész Szakmai Intézet intézetigazgatója.

Hirdetés